Szontagh Pál: Üdvözlet az Olvasónak!

Paic Róbert: Hit, spiritualitás és vallás a sportban: nemzetközi és magyar áttekintés

A tanulmány áttekinti a hit/spiritualitás/vallás és a sport/testmozgás kapcsolatát, kiemelt hangsúllyal a magyarországi relevanciára. A hazai szakirodalomban a sport–spiritualitás metszetében az empirikus vizsgálatok száma jelenleg korlátozott, ugyanakkor az intézményi‑közösségi érdeklődés (konferenciák, sportpasztoráció) erősödik. A nemzetközi eredmények alapján a vallásos/spirituális erőforrások a sportolói működés több területén (megküzdés, szorongáscsökkentés, motiváció, mentális jóllét, csúcsélmények/ flow) támogatást nyújthatnak; a bizonyítékalap nagyjából heterogén, de további longitudinális, illetve intervenciós kutatások szükségesek. Magyar viszonylatban a Hungarostudy adatai, a sportolói populációk jó elérhetősége és a sportpasztorációs gyakorlat lehetősége alkalmas táptalajt teremthet nagyobb mintás, módszertanilag szigorú vizsgálatokhoz. Kulcsszavak: hit, vallás, spiritualitás, sportpszichológia, megküzdés, flow, jóllét
Formátum: pdf Méret: 3145728KB

Skribanek Dóra- Patakiné Bősze Júlia - Harsányi Gergő Szabolcs: Motivációs és mentális folyamatok az élsportban olimpikon sportolók tapasztalatai alapján

A tanulmány célja a magyar olimpikonok érzelmi és motivációs tapasztalatainak feltárása az olimpiai felkészülés, a versenyidőszak és az azt követő átmeneti szakasz során, neveléstudományi megközelítésben. A vizsgálat fókuszában a siker és a kudarc megélésének tanulási folyamatai, a motiváció alakulása, valamint azok a mentális stratégiák és támogató rendszerek állnak, amelyek hozzájárulnak a sportolók pszichés egyensúlyának és hosszú távú fejlődésének fenntartásához. A kutatás kvalitatív interjúkra és kérdőíves adatfelvételre épült: 26, az elmúlt három nyári olimpiai játék valamelyikén részt vevő magyar olimpikon bevonásával készült elemzés, kiegészítve a H-SMS sportmotivációs kérdőív alkalmazásával. Az eredmények szerint a kudarcok rövid távon gyakran motivációcsökkenéssel járnak, ugyanakkor tudatos feldolgozás és reflektív tanulás mellett hosszabb távon fejlődési lehetőséggé alakulhatnak. A sportolók a sikereket és kudarcokat egyaránt a sportolói pálya tanulási tapasztalataiként értelmezik. A tanulmány rámutat arra, hogy az olimpikonok motivációjának fenntartása komplex, pedagógiai szempontból is értelmezhető folyamat, amelyben kiemelt szerepet játszik a támogató nevelési környezet és a mentális támogatás integrálása. Kulcsszavak: élsport, motiváció, tanulás és fejlődés, támogató környezet, sportpszichológia
Formátum: pdf Méret: 10194979KB

Móczik Alexandra Cintia - Patakiné Bősze Júlia: „Több, mint játék” – A labdarúgás szubjektív jelentéstartalmai és a nehézségekkel való megküzdés női labdarúgóknál

A tanulmány célja annak feltárása, hogy a felnőtt magyar női labdarúgó- és futsaljátékosok milyen jelentést tulajdonítanak sporttevékenységüknek, valamint milyen erőforrásokra támaszkodnak a sporthoz köthető nehezebb időszakokban. A kvantitatív kutatásban 175 játékos vett részt, akik online kérdőív keretében válaszoltak demográfiai és sportélményekre vonatkozó kérdésekre. A tanulmány a „Mit jelent számodra…?” és a „Nehéz sportbeli periódusokban miből merítesz erőt?” kérdések szabad szöveges válaszainak kategorizált elemzésére épül, elkülönítve a mezőnyjátékosok és a kapusok válaszait. Az eredmények szerint a mezőnyjátékosok számára a labdarúgás elsősorban egzisztenciális, érzelmi és kapcsolati jelentéssel bír, míg a kapusok esetében hangsúlyosabb az identitás, az önmeghatározás és a felelősség szerepe. A nehéz időszakokban mindkét csoport elsősorban kapcsolati (csapat, család) és intraperszonális erőforrásokra támaszkodik. Az eredmények rámutatnak a szerepspecifikus pszichológiai különbségek jelentőségére a női labdarúgásban. Kulcsszavak: női labdarúgás, női futsal, sportmotiváció, identitás, megküzdés
Formátum: pdf Méret: 1048576KB

Patakiné Bősze Júlia - Bariska Panna Zsanett - Csütörtöki Botond - Koncz Ádám: Mozgás két keréken – a hobbikerékpározás szerepe a mentális jóllét alakulásában

A fizikai inaktivitás és a pszichés terhelés növekedése felértékeli a rekreációs sport szerepét. Tanulmányunk célja a hobbikerékpározás és a mentális jóllét összefüggéseinek vizsgálata a fiatal felnőttek körében. A kvantitatív kutatás során validált skálákkal mértük a sportolási szokásokat, a szubjektív jóllétet, az önértékelést és az élettel való elégedettséget. Eredményeink a sportolással töltött idő és a jóllét között gyenge, de szignifikáns pozitív kapcsolatot igazoltak, míg az önértékelés és az elégedettség terén nem mutatkozott összefüggés. A kerékpározási szokásokban a településtípus és a végzettség nem okozott különbséget. Megállapítható, hogy a hobbikerékpározás elsősorban az általános pszichés jóllétet támogatja, de a mentális egészség alakulását a fizikai aktivitáson túl számos egyéb egyéni és társas tényező is befolyásolja. Kulcsszavak: hobbikerékpározás, rekreációs sport, mentális jóllét, fiatal felnőtt, élettel való elégedettség
Formátum: pdf Méret: 8644802KB

Kőnig-Görögh Dóra – Gyimóthy Gergely – Lőkös Dániel – Braun Ákos – Ökrös Csaba: A sporttevékenységek közösségformáló jelentősége fiatal sportolók médiafogyasztásának tükrében

Szűcs Attila László - Lőkös Dániel - Patakiné Bősze Júlia: Vízitúrázás élményre hangolva – javaslatok túrázóknak és szervezőknek

Dihenné Rucz Erika: Mesébe ágyazott mozgás az óvodai mindennapokban – egy Pompás Napok módszerére épülő esettanulmány

Tarsoly-Huszár Ágnes - Hunyadi Anna – Patakiné Bősze Júlia: A görkorcsolyázás lehetőségei az iskolai testnevelésben és rekreációban

Lőkös Dániel: Minőség, közösség – lépések egy sportos, egészségtudatos társadalomért a Károlin

Tolnai Ágnes: A szakmai gyakorlat mint pályaszocializáció

Pintérné Lázok Orsolya - Kuthy-Megyesi Judit - Nagyné Szűcs Andrea - Pontyos Tamás: Bevezető gondolatok a méltányos oktatás kialakításához

Rózsahegyi-Nagy Márta: Atipikus gyerekek a közösségben – beszámoló a Segítők és segítettek 2026 konferenciáról

Pálinkó Gábor: A RIDISZ szerepe iskoláink diáksportjának szervezésében

Szerzői és lektori útmutató és szabályzat a mesterséges intelligencia használatáról