Kapcsolatok, közösség, keresztyén nevelés – Kézdivásárhely adott otthont a Református Középiskolák 29. Találkozójának

Nyitó istentisztelet és lelki útravaló

A nyitó istentiszteletről részletesen beszámolt az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja, ezért itt csak néhány fontos gondolatot emelünk ki.

• Pap Lóránd, a Kolozsvári Református Kollégium iskolalelkésze a talentumok példázata alapján Isten számon tartó és számon kérő szeretetéről szólt. Kiemelte, hogy a ránk bízott talentumok között különösen fontosak az emberi kapcsolatok, amelyeket közösen építhetünk és gazdagíthatunk.
• Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke köszöntőjében hangsúlyozta: a református oktatási intézmények nem csupán tudást adnak át, hanem közösséget formálnak és lelki értékeket közvetítenek, így művelt, emberséges és hitükben megerősödő fiatalokat nevelnek.

Az ismerkedés és a diákprogramok hagyományai

Az első este az ismerkedés jegyében telt. A találkozók hagyományai közé tartozik, hogy az intézmények küldöttségei jellemzően négy főből – az igazgatóból, egy pedagógusból vagy iskolalelkészből, valamint két diákból – állnak.Ugyancsak hagyománnyá vált, hogy a diákküldöttek programjait minden évben a vendéglátó intézmény diákközössége szervezi. Kézdivásárhelyen ezt a feladatot kiválóan látta el a Diákpresbitérium. Az ismerkedési est, az esti közösségi programok és a péntek délelőtti városismereti felfedezőjáték egyaránt azt szolgálta, hogy a résztvevő fiatalok élményszerűen ismerjék meg egymást és a várost.

Szakmai előadások a tanításról és a partneri viszonyokról

Pénteken Telegdi István kolozsvári iskolalelkész áhítata után a pedagógusok számára Aáry-Tamás Lajos, Magyarország oktatási jogok biztosa nyitotta meg a szakmai programot. Előadásának vezérfonalául Apáczai Csere János máig érvényes mondatát választotta: „Nincs hasznosabb mesterség az emberi életben, mint a tanítás és a tanulás!”

Rámutatott, hogy az oktatáshoz való jog szabadságot, ugyanakkor felelősséget is jelent. A protestáns iskolák egyik legfontosabb sajátosságának a partneri viszonyokat nevezte, amelyekben a közösség tagjai egymásért is felelősséget vállalnak. Egy kutatás eredményeit ismertetve kiemelte, hogy az erdélyi magyar diákok nemcsak a kompetenciaméréseken érnek el kiemelkedő eredményeket, hanem pedagógusaikhoz és iskolájukhoz fűződő érzelmi kötődésük is különösen erős. A finn oktatási modell példáján keresztül arra is felhívta a figyelmet, hogy a családokban felhalmozott tudás továbbadása és a jövő társadalmának tudatos építése az iskola kiemelt feladata. Az európai iskolarendszer egyik legnagyobb értékének azt nevezte, hogy a civilizáció időbeli hídjaként képes az emberi kreativitást teremtő erővé formálni.

Történelmi távlatok: Iskolaalapítások és a mohácsi csata öröksége

A szakmai előadások sorában ezt követően két történelmi témájú előadás hangzott el:

• Ősz Sándor Előd egyháztörténész a 16–17. századi erdélyi református iskolaalapítások történetét mutatta be. Előadásában kiemelte a szászvárosi református kollégium jelentőségét, amelynek egykori diákja volt Románia későbbi miniszterelnöke, Petru Groza is. Bemutatta azt a történelmi folyamatot is, amelynek eredményeként a kommunista időszak után az erdélyi és partiumi református kollégiumok újjászervezésekor a szászvárosi intézmény szellemi örökségének továbbvivője Kézdivásárhely lett.
• Márkus Gábor előadása az idei emlékévhez kapcsolódva a mohácsi csata történetét állította a középpontba. Rámutatott, hogy a vereségről kialakult kép olykor toposzokon, elfogult értékeléseken alapul. A sokszor emlegetett széthúzás helyett be kell ismernünk, hogy bár a magyar hadvezetés 1526-ban szokatlanul nagy sereget tudott felvonultatni, ezt csak jelentős eladósodás árán érte el, miközben az Oszmán Birodalom nagyságrendekkel nagyobb gazdasági és katonai erőforrásokkal rendelkezett. Előadásában két hosszú távú következményt emelt ki: Bécs regionális politikai szerepének felértékelődését, valamint azt a hitbeli választ, amelyet a magyar társadalom a 16. század válságaira adott. Ennek meghatározó megnyilvánulása lett a reformáció, amely a magyar művelődés és iskolaügy fejlődésére is döntő hatást gyakorolt.

Keresztyén szellemiség a modern munkaerőpiacon

Kelemen Gabriella, a Református Pedagógiai Intézet igazgatója a református oktatási intézmények keresztyén szellemiségét vizsgáló kutatás eredményeit ismertette. A vizsgálat különlegessége, hogy húsz évvel egy korábbi értékvizsgálatot ismételt meg azonos intézményekben, azonos módszertannal.Az eredmények szerint a református iskolák eredményessége az elmúlt két évtizedben tovább erősödött. A pedagógusok a tanulmányi eredmények mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a személyiség egészének formálására és a keresztyén lelkiség megerősítésére. Ez a szemlélet olyan, a jövő munkaerőpiacán is meghatározó kompetenciákat fejleszt, mint a kapcsolatteremtés, a másik ember iránti elköteleződés, odafordulás, az együttműködés, az elemző és kritikai gondolkodás, a reflektivitás, valamint a problémákra választ kereső, kezdeményező magatartás.

Honismereti kirándulások: közösségek és kulturális örökség

A péntek délután a közeli táj és kulturális örökség felfedezéséről szólt. A résztvevők három különböző csoportban indultak útnak:

• 1. csoport: Gelencén megtekintette a román kori templomot, majd Zabolán a református vártemplommal és a Csángó Múzeummal ismerkedett. A kirándulás Kovásznán borvízkóstolóval és a Tündérvölgyben tett sétával folytatódott.
• 2. csoport: A Szent Anna-tóhoz látogatott, ahol ugyan medvével nem találkoztak, de a táj szépsége maradandó élményt jelentett.
• 3. csoport: Sósmező felé indult. A résztvevők felkeresték a haditemetőt, az ezeréves határt, a bátrabbak fél lábbal átléptek a történeti Moldva területére is. Berecken Dimény Zoltán polgármesterrel beszélgettek a település fejlesztéséről, a fűtő energetikai beruházásokról, a fenntartható erdőgazdálkodásról, a legrégebbi kőépület helyreállításáról és a Berecki-patak vízrendezéséről. A beszélgetés jól érzékeltette, mit tehet egy elszánt kis közösség, ha élni és gyarapodni akar.

Esti szakmai fórum és a nemzeti együttműködés törésvonalai

A pedagógusok és intézményvezetők számára a nap egy esti szakmai előadással ért véget. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke Töréspontok, törésvonalak címmel tartott előadást. A kulturális és történelmi törések mellett azokra a törésvonalakra is kitért, amelyek napjainkban a magyar közösségeket is megosztják.

Az előadást követő beszélgetésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek együttműködése csak egymás sajátosságainak és autonómiájának tiszteletben tartásával lehet eredményes. Tudatosították a Határtalanul! program jelentőségét is, amely az elmúlt években számtalan diák és pedagógus számára teremtett lehetőséget a személyes találkozásokra és a kapcsolatok elmélyítésére.

Szombati értékőrzés: Erdővidéktől a Nyergestetőig

A szombati napot a résztvevők a térség történelmi és kulturális értékeinek felfedezésével töltötték:

• Az egyik csoport Erdővidékre kirándult. Kisbaconban felkeresték Benedek Elek emlékházát, Bibarcfalván megtekintették a református templom Szent László-falképeit, majd a Baróti Erdővidék Múzeum gyűjteményével ismerkedett. A program Vargyas és Nagyajta nevezetességeinek megtekintésével folytatódott.
• A másik csoport Csík felé vette az irányt. A Nyergestetőn egy székely legény elszavalta Kányádi Sándor Nyergestető című versét, majd a résztvevők közös éneklés után megkoszorúzták azt a kopjafát, amelyet a Kárpát-medencei Református Középiskolák 2009-ben, a Sepsiszentgyörgyön rendezett találkozó emlékére állítottak.

Márkus Gábor, az RPI köznevelési igazgatóhelyettese arra emlékeztetett, hogy a vándortalálkozó várhatóan csak évtizedek múlva tér vissza ismét Háromszékre, ezért arra kérte a jelenlévőket, hogy ha évtized múltán akár csak egyetlen itt résztvevő is ott lesz közülük a találkozón, vezesse az akkori résztvevőket Nyergestetőn a kopjafához.

A csíki kirándulás egyik kiemelkedő állomása a csíkszépvízi Székely Határőr Emlékközpont volt. A korszerű kiállítás és a tárlatvezetés során alkalmazott pedagógiai módszerek élményszerűvé tették a székely szabadság, történelem és kultúra megismerését. A csoport hazafelé Csíksomlyón állt meg, ahol a kegytemplom megtekintése után felzarándokoltak a Hármashalom-oltárhoz is.

A kirándulások sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy minden helyszínen helyi idegenvezetők segítették a résztvevőket. Külön köszönet illeti dr. Dimény Attila néprajzkutatót, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum igazgatóját, aki ízes székely nyelvezettel, derűs humorral és lenyűgöző szakmai felkészültséggel vezette végig a vendégeket Háromszék és Csíkszék történelmén és kulturális örökségén.

Vasárnapi záró istentisztelet és útmutatás

Vasárnap délelőtt a részt vevő iskolák küldöttségei zászlós felvonulással vonultak át Kézdivásárhely református templomába, ahol a találkozó záró istentiszteletét tartották. Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese Márk evangéliuma (Mk 4,41) alapján hirdette Isten igéjét. A lecsendesített vihar történetében felidézte az egy hajóban utazók közös próbatételét. Mosolyogva megjegyezte: az előkészítés során azt kérték tőle, hogy rövid legyen az igehirdetés, ezért üzenetét akár egyetlen mondatban is össze lehet foglalni: életünk viharaiban a felkelt Krisztus mellettünk áll. Ezzel a reménységgel bocsátotta útnak a református köznevelési intézmények közösségeit.

Az istentisztelet végén Farkas Ferenc igazgató megköszönte a kézdivásárhelyi református gyülezet, a rendezvény valamennyi szervezőjének és segítőjének vendégszeretetét, majd ismertette a találkozó szakmai eseményeit és közösségépítő eredményeit. Ezt követően felolvasták a találkozó zárónyilatkozatát. (Ld. a cikk végén).

Összegzés, köszönetnyilvánítás és jövőkép

Egy ilyen találkozó értékét azonban nem lehet pusztán a programok felsorolásával érzékeltetni. A napok során számtalan személyes beszélgetés, régi ismeretség folytatása és új barátság született. A résztvevők megtapasztalhatták a székely vendégszeretetet, és bizonyára nemcsak élményekkel, hanem szívükben egy darab Székelyfölddel is tértek haza.Köszönet illeti a rendező dr. Csiha Kálmán Református Kollégium vezetését, pedagógusait, munkatársait, diákjait és a segítő szülőket, akik példás összefogással tették emlékezetessé a találkozót. Hasonló köszönet illeti a Gábor Áron Szakképző Iskola kollégiumának és éttermének munkatársait is, akik a résztvevők elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodtak.A találkozó során többször is szóba került, hogy a következő években több református iskola ötszáz éves jubileumát ünnepelheti. Ezek a nagy évfordulók is arra emlékeztetnek, hogy a református köznevelés ereje a hagyomány és a folyamatos megújulás egységében rejlik. Addig is évről évre újra találkoznak a Kárpát-medence református középiskoláinak közösségei, hogy együtt gondolkodjanak, tanuljanak egymástól, és tovább erősítsék azt a kapcsolati hálót, amely a református iskolaügy egyik legnagyobb értéke.

A házigazda intézmény által közzétett képek a megnyitóról:

ITT megtekinthetők

A szervező igazgató köszönetnyilvánítása:

ITT olvasható