< Previousnyezethez alkalmazkodni, tudja azt formálni vagy meg tudja válogatni. A gyakorlatias em-berek nem biztos, hogy bölcsek, de a bölcs emberek gyakorlatiasak. A bölcsességhez szociális intelligencia is kapcsolódik.13 Végül leszögezi, hogy a bölcsességet nehezebb taní-tani, mert tesztekkel nem mérhető, nem le-het azt mondani, hogy ezt vagy azt kell tenni, és bölcs leszel.14 A bölcsesség nem szerezhető meg a bölcsességről való információ átadásá-val, következésképpen nem értékelhető tesz-tekkel. Sokkal inkább úgy szerezhető meg, hogy a diákok tevőlegesen megtapasztalnak különböző ismereti és érzelmi folyamatokat, amelyek a bölcs döntések alapjául szolgálnak. Más szavakkal, a tanárok tudják támogatni a bölcsesség fejlesztését, de nem tudnak sajátos cselekvési folyamatokat megtanítani, vagy nem tudnak a diákoknak a körülményektől független, elvi „tedd – ne tedd” tanácsokat adni.15 Sternberg és köre eljárásokat is ajánl, és példát ad arra, hogy képzelik el a bölcses-ség közvetítését különböző iskolai tantárgya-kon keresztül. Hasznos javaslatok, de emberi vonatkoztatási rendszeren belül maradva próbálják a bölcsesség lényegét megragadni. Ez azonban nem sikerülhet, mert a bölcses-ség természeten túli tartománya feltáratlan marad. A bölcsességnek sajátja, és a magyar gondolkodás számára is szükséges a nyitott-ság a végtelenre, a megmagyarázhatatlanra. Karácsony Sándor szavait idézve, a magyar tudományfilozófia számára „elviselhetetlen, hogy a dolgokat megmagyarázhatom. A tu-dományos kutatás célja bebizonyítanom azt, hogy a dolgok velejükben mégiscsak titkok. […] Addig nem nyughatom, amíg mindent vissza nem sikerült vinnem bebizonyítottan az ősi-titok-mivoltába. […] A magyar filo-zófia problémája végeredményben az, hogy lesz a Nirvanából [értsd: a kíváncsiság ázsiai mozdulatlanságából] – a titokba beletörődés európai tartalma, Isten szuverenitása iránti engedelmesség?”.16Az iskolát Apáczai (1625-1659) is a böl-csesség tanulásának helyeként látja, még-pedig úgy, hogy ő az élet látható és látha-tatlan, természeti és természeten túli részét egyaránt számításba veszi. Egyik segíti a másikat, kölcsönhatásban vannak. Nála a bölcsesség tanulása az egész emberi élet vizs-gálására vonatkozik. A bölcsesség a lelkün-kön keresztülszűrt tanulás. Ahogy Apáczai mondja: „A sapere (ismer, tud] semmi mást nem jelent, mint a megízlelt dolog tulajdon-ságát és hatását lelkünkkel felfogni.” Így lesz a sapientia (bölcsesség) egy sajátos, egész valónkat magában foglaló megismerési fo-lyamat gyümölcse. „Az Isten nem ludaknak nyilatkoztatta ki akaratát, hanem emberek-nek, akik a dolgok érzékelése és megfigyelé-se által, a dolgokból kiinduló következtetés, valamint a dolgok tapasztalása segítségével művelik ki értelmüket mélyebb dolgok fel-fogására”.17 Apáczai szerint a természet-tudományok, a világi írók, etika, politika, jogtudomány, dialektika, logika, a nyelvek – közöttük hangsúlyosan a héber, ami „ma-gának a felséges Istennek a bölcsességét” hor-dozza – életbölcsességre nevelnek, de ehhez nyitottnak kell lenni a „kegyelem világára.” A protestáns iskolák éppen ilyen szellemi-ségben jöttek létre: tanulni a tudományt, hogy jobban értsük a kijelentést, és tanul-mányozni a Szentírást, hogy jobban/telje-sebben értsük a tudományokat. Ez a XVII. századi iskolázási modell, amelyről Kará-csony Sándor azt mondta, hogy iskolafilozó-fiánkat tekintve oda kell visszatérni, mert a néplélek visszamaradt, megkövesedett még Tanulmányok40a XVI-XVII. században.18 „A magyar nép szellemi érelme-szesedése” a XVII. században kezdődött egy „elhibázott lé-péssel […] ez az első lépés az első Ratio Educationis” volt19 abszolutisztikus törekvéseivel. Mária Terézia nem is titkol-ta: „Az iskolaügy »politikum«, azaz államhatalmi kérdés.”20 Amíg vissza nem térünk arra a pontra, ahol megrekedt a ma-gyar oktatásügy, addig min-den népoktatási reform csak „előmunkálat gyanánt” fogadható.21 Az a kor, amely Karácsony Sándor szerint min-tául szolgálhat a megújuló iskola számára: a nagy kollégiumok és általában a református oktatás fénykora, amikor az iskola a Szent-írásban találta meg sajátos hangját, gyöke-reit és célját, s az abból merített felismerések által szárnyalt. A BIBLIAI BÖLCSESSÉGFOGALOMA bölcsesség az ókori Keleten széles körben használt fogalom volt, de Izráelben erőtel-jesebb fejlődésen ment keresztül, mint a mezopotámiai és egyiptomi kultúrkörben. Az egyébként nemzetközi és vallások fö-lötti bölcsesség-tant Izráel nemzetiesítette, egyúttal beépítette hitébe.22 A bölcsességre, annak mindent átfogó tartalmára, és mint nagy nevelőjére Izráel talált rá, mégpedig teológiai alapon, a teremtés, a kiválasztás és megváltás (Ézs 43,1) gondolatkörében. Mezopotámiában nem volt a héber böl-csességnek megfelelő szava. Ott általában kultuszi és mágikus képességet jelölt, és az ezekbe beavatott személyt tekintették bölcsnek. Egyip-tomban a bölcsesség igazsá-got, jogot, kozmikus rendet jelölt.23 Az idők során a böl-csesség jelentésének sok réte-ge rakódott egymásra, ami a fogalom történeti fejlődését tükrözi. Mindig jelentett tá-jékozottságot a világ törvé-nyeiben, és eligazodást az élet feladataiban. Minden kultúrában jelentette a kör-nyezeten való uralkodást, és az élet felügyeletét. A bölcsesség jellemző-en kereste a különböző jelenségek rendjét és szabályait, hogy azokhoz igazítani tudja magát, és hasznosítani tudja azokat, de a bölcsesség Salamon uralkodása alatt Izráel sajátjává vált, ott lett őshonossá.24 Salamon a bölcs ember modellje, aki uralkodó volt, bíró és tudós egyszerre. „Háromezer pél-dabeszédet mondott, és ezeröt éneket szer-zett. Beszélt a fákról, a libánoni cédrustól az izsópig, amely a falból nő ki. Beszélt az állatokról, a madarakról, a csúszómászókról és a halakról is. Minden népből jöttek hall-gatni Salamon bölcsességét” (1Kir 4,32–35). A fogság utáni Izráelben – intellektuális fejlődésének következményeként – a böl-csesség teológiailag átgondolt fogalom lett. A bölcsességet úgy tekintették, mint az embert megszólító isteni szót, mint a kije-lentés eszközét, mint Izráel és a pogányok nagy tanítóját, sőt mint isteni princípiumot, amely a világ teremtésekor belehelyeződött a világba. Így minden teológiai gondolko-dás többé-kevésbé bölcsesség-gondolkodás lett.25 A bölcsesség jelentésrétegei Kittel nyo-mán, 1-10 pont26:A fogság utáni Izráelben – in-tellektuális fejlődésének követ-kezményeként – a bölcsesség teológiailag átgondolt foga-lom lett. A bölcsességet úgy tekintették, mint az embert megszólító isteni szót, mint a kijelentés eszközét, mint Izráel és a pogányok nagy tanítóját, sőt mint isteni princípiumot, amely a világ teremtésekor belehelyeződött a világba. Így minden teológiai gondolkodás többé-kevésbé bölcsesség-gon-dolkodás lett.Tanulmányok411. Mágikus, jövendőmondó képesség – Ilye-nek az egyiptomi fáraó bölcsei (1Móz 41,8.; 2Móz 7,11.), akik azonban alulma-radnak Józseffel és Mózessel szemben, akikben Isten bölcsessége volt. Az ilyen praktikákat űző emberekre mondja Isten: „Én vagyok, aki megrontom a hazugok jeleit, és bolonddá teszem a varázslókat, megszégyenítem a bölcseket, és tudomá-nyukat bolondsággá teszem” (Ézs 44,25). Tehát nem mindegy, hogy milyen transz-cendens erőt nevezünk bölcsességnek vagy tudásnak, vagy kit beavatottnak.2. Ügyesség és képesség – Ilyen az az ember, akit kiképeztek, megtanítottak valamire, akár gonoszságra is. Utóbbiakra mondja Jeremiás próféta: „Van eszük a gonoszra, de jót cselekedni nem tudnak!” (Jer 4,22) Ilyen lehet akár a rosszban való jártasság, pl.: „jártas a varázslásban” (Zsolt 58,5). A sirató asszonyok a siratáshoz értenek (Jer 9,16). Ugyanakkor elismerően szól a Szentírás a szent sátor készítőiről: „bölcs szívű férfiak-ról” (2Móz 36,8), akiket betöltött Isten „a bölcsesség lelkével, hogy el tudjanak végezni mindenféle faragó-, kötő- és hímzőmunkát kék, bíborpiros, karmazsinszínű fonalból és lenfonálból és minden takácsmunkát, és el is készítsék ezeket a munkákat, és mester-műveket gondoljanak ki” (2Móz 35,35).3. Okosság, ravaszság, fortélyosság – amiben nincs morális jó, pusztán a túlélés eszköze (Péld 30,24–28; 2Sám 14,2).4. Gyakorlati bölcsesség – megfontoltság, tudás, reflexió kapcsolódik hozzá. Olyan eljárás, technika, amellyel az ember ké-pes az élet veszedelmei között megtalál-ni az utat kívánt célja eléréséhez. Ismeri a gazdagságot és a szegénységet, örömet és fájdalmat, a munkát és a nyájasságot, ajándékot és megvesztegetést, és ismeri a helyes viszonyulást ezekhez. Ilyenek voltak pl. Dániel és barátai (Dán 1,17).5. Kultúra – A magasabb kultúra kapcsoló-dik a bölcsességhez, a tanultabb személyek kultúráját bölcsességnek is nevezi a Szent-írás, de az Ószövetség összességében nem túl sokat törődik ezzel. Le tudja írni a vi-lág jelenségeit, el tudja nevezni a dolgokat, eredeti megfigyeléseket tesz (Jób 28), ame-lyeknek célja a világban való eligazodás.6. Viselkedési szabályok – életvezetési taná-csok. A Péld 2,2 szerint az ember bölcses-ségre hajtja a fülét, amikor a parancsola-tokra hallgat. A bölcsesség tanítójának feladata, hogy tanítsa helyes ítéletalkotás-ra tanítványát.7. Etikus életvezetés – A morális tanácsok etikus életvitelre segítenek, de ennek elő-feltétele a megértés (Péld 19,20). A csúfo-lódó nem talál bölcsességet (Péld 14,6). A Példabeszédek könyve az etikai intelmek gazdag tárháza. Pl. a bor, iszákosság, ti-vornyázás, rossz társaság, idegen asszony, gazdagság, törvénytelen nyereség, erő-szak, hazug beszéd, lopás, a határjelzők elmozdítása, hamis tanúskodás mind olyan etikai téma, amelyekre ügyelni kell, ha valaki bölcsen akar élni.8. Kegyesség – Az etikai kérdések gyakran kapcsolódnak össze a kegyességgel. Az Úrnak félelme a bölcsesség kezdete (Péld 1,7; 9,10; 14,27; 15,33). A bölcs ember megérti, hogy Isten kormányozza a vi-lágot (5Móz 32,39), megérti a próféták szavát (Hós 14,10) és Isten kegyelmes cse-lekedeteit (Zsolt 107,43), és meglátja saját bűnét (Zsolt 51,6).9. Akadémiai bölcsesség – A bölcsesség kü-lönböző nézőpontjai a fogság utáni korra Tanulmányok42egységbe szerveződnek, és a nevelésnek egy teológiailag kikerekedett rendszerét adják. Ebben az irodalomban a Prédiká-tor elismeri, hogy a bölcsesség jobb ugyan a bolondságnál, de az iskolai bölcsességgel szemben kritikus marad (Préd 2,12kk). Minden hiábavalóság és a lélek gyötrel-me, amit az ember fáradságos munkával, ám az élet teljességére való eljutás nélkül elér. (Ezt a hiábavalóságot érzik a diákok, amikor azt kérdezik: „minek?!”).10. Eschatologóiai adomány – Az üdvösség részeként jelenik meg a bölcsesség Ézsa-iásnál (Ézs 33,6), és a Messiás jellemző vonásai között elsőként jelenik meg (Ézs 11,2). Tehát a bölcsesség átível az időn és a történelmen Isten eljövendő országáig. A bölcsesség végül megjelent Jézus Krisztus-ban, akiben „nagyobb volt itt Salamonnál” (Mt 12,42, Lk 11,31). A bölcsességiroda-lomban a bölcsesség perszonifikálódott (Péld 8,1kk), így a bibliai bölcsesség tovább már nem elvont tanításként, hanem személyként fordul az egyes emberhez, jelzi, hogy ez az a forma, amelyben az embernek őt keresnie kell! Isten az ő bölcsességét végső soron Jé-zus Krisztusban rejtette el, aki némelyeknek botránkozás, másoknak bolondság, nekünk azonban, akik megtartatunk, Istennek ereje (vö.: 1Kor 1,18–25). Jézus Krisztus a világ bölcsessége. Ő az élet princípiuma, funda-mentuma, ezért hirdeti meg, hogy aki ben-ne hisz, az él (most és örökké), aki nem hisz, elkárhozott (Jn 3,18). Ezért, amikor hitet kö-vetel, lényegében az élet és a halál közti vá-lasztásra szólít fel. Ő az, akiben Isten végül újra egybeszerkeszti a világot (Ef 4,16), ezért mindaz, ami az ő nevében zajlik, távlatosan is értelmet nyer és megmarad.A BÖLCSESSÉG BIBLIAI TEOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI – RÖVIDENA bölcsesség ott játszadozott Isten „ked-veltjeként” a teremtésben (Péld 8,30), vagyis a bölcsesség a világ fő princípiuma. A bölcsesség mint „játékos mester”, a sza-badság és a kreativitás megjelenítője. Isten a bölcsességet Rá utaló jelként beoltotta a világba, így aki a világot szemléli, „bölcsül”. A bibliai bölcsesség a teremtéshitben gyöke-rezik, abban a gondolatban, hogy egy Isten teremtette az egy világot, amelyben min-den mindennel összefügg a „logos” jegyé-ben. Egy az ura a természeti, morális és lelki törvényeknek. Ennek megfelelően a bölcses-ség-pedagógia mindent átfogó összefüggé-seket tár fel. Koherens, a végtelenre nyitott, az örökkévalóságig távlatos rendszerszem-léletű pedagógia, amely legsajátosabban a református iskola értéke lehet.Az a tény, hogy a szív gyakran szerepel a bölcsességgel együtt (pl. 2Móz 28,3, 31,6; 36,1; Jób 9,4; Péld 10,8; 16,21), azt mutatja, hogy a bölcsesség nem emberi képesség, ha-nem az Isten szerinti „jó” iránti fogékonyság-ból támad, amelyet a hagyományos tudás, a nevelés és a személyes tapasztalat táplál.27A bibliai bölcsesség kívánatos voltáról Salamon király példája győz meg, aki ural-kodása kezdetén nem mást, mint bölcses-séget kért. Megkapta, ráadásul mindazt is, amit nem kért: gazdagságot, hosszú életet, hatalmat, hírnevet. A bibliai bölcsesség nem azonos a keleti bölcsességgel, jóllehet – mint fentebb láttuk –, abból nőtt ki. Séba királynője Salamonhoz ment, mert arra a bölcsességre volt kíváncsi, amit Isten ad. Nem volt elég neki „kelet bölcsessége” (!) (1Kir 10,1–10, 2Krón 9,1–19.). Isten Izráelre bízta Tanulmányok43az ő beszédeit (Róm 3,2), így az az ő Igéjé-hez kötődik, máshol nem található meg! A bölcsességet ott kell keresni, ahol van. A bölcsesség nem az emberi elméből ter-melődik. Felülről adatottként kell keresni. Dániel bölcsessége nem csak felülhaladta (2,30), hanem alapvetően különbözött a babiloni bölcsekétől (5,11,14). A bölcses-séghez egyetlen út vezet: az istenfélelem (Jób 28,28; Péld 9,10.). A BÖLCSESSÉG ALKOTÓELEMEI BIBLIAI TEOLÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEK TÜKRÉBENA „homo faber” bámulatos technikai le-hetőségeivel képes a hegyek alá hatolni, mélyükről kincseket felhozni (Jób 28), de bármennyire is képes a világot megismerni és uralma alá hajtani, nem akad az élet vég-ső titkának nyomára és értelmére, csak ott, ahol Isten elrejtette: a bölcsességben. A böl-csesség ismérvei vagy „alkotóelemei” bibliai előfordulási helyek és bibliai teológiai össze-függések alapján: ■ Istenfélelem – Isten szuverén Úr voltá-nak elismerése – ezt úgy fejezi ki a bib-liai gondolkodásmód, hogy „dicsőséget adni Istennek.” A mindeneket bölcsen (!) igazgató Istenbe vetett tiszteletteljes bizalom képes elfogadni, hogy „azok-nak, akik Istent szeretik, minden javuk-ra van” (Róm 8,28), minden együtt - jó és rossz - javukat szolgálja.■ Ismeret – A bölcsesség a teremtett világ megismerésére épül. Isten bölcsessége a teremtett világából megismerhető. Az 5Móz 32,6 balgának és eszementnek ne-vezi a népet, mivel nem ismerték fel az Úr munkáját a teremtésben (32,6b) és Izráel történetében (32,7kk).■ Gyakorlati haszonra néző ismeret – Olyan ismeret, amelyből gyakorlat származhat. Teremtőkedvű, életgyarapító. Nem fo-gyasztószemléletű!■ Igazság – A bölcsesség objektív viszonyí-tási ponthoz mérhető, és morális tartal-ma is van. Az istenfélelemből táplálkozó bölcsesség napvilágra hozza a hazugságot. (Lásd Salamon első ténykedéseként igaz-ságot szolgáltat két asszony vitájában.) ■ Döntésképesség jó és rossz között – Dön-tésképesség élet és halál (útja) között, ami gyakran csak idő múltán, gyümölcseiben igazolódik.■ Különbségtétel – A céljának/rendeltetésé-nek megfelelő „jó” kiválasztása a lehető-ségek közül (vö.: teremtéstörténet!).■ Idő – Önmagában az idő nem tanít sem-mire, hanem az a belátás, amivel értékeljük az idő tartalmát. A bölcsességhez jellem-zően kötődik a minősített idő („kairos”) felismerése. A bölcsesség számol az örök-kévalóság tényével. Azt, hogy miben éri meg hinni, milyen célokat érdemes űzni, a bölcsesség méri meg úgy, hogy elővéte-lezi a cselekedet vagy életvitel lehetséges gyümölcsét. „Gyümölcséről ismerik meg [és arról megismerhető!] a fát” (Mt 12,33; Lk 6,44).■ Nyitottság Isten országára – Az a bölcs „akin megnyugszik az Úrnak lelke: böl-csességnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.” (Ézs 11,2) A bölcs em-ber az életnek abból a tartományából kap csodálatos tanácsot (Ézs 9,6). ■ Krisztusi lelkület – „Az Atya és a Krisztus titkának megismerésében van a bölcses-Tanulmányok44ségnek és ismeretnek minden kincse el-rejtve” (lásd Kol 2,2–3). Krisztusban nyí-lik ajtó Isten jövendőjére, így helyeződik eschatológiai távlatokba az életünk. A bölcs élet olyan, mint a ház, amelynek hét oszlopa van. „A bölcsesség megépítette házát, és hét oszlopot faragott hozzá” (Péld 9,1). A hetes számot nem allegorizáljuk, bár sok-féleképpen értelmezik. Templomot, palo-tát díszítő oszlopsor. Az árad róla, hogy jól megépített, szép és stabil, a megfontoltság tükröződik rajta. Ilyen a bölcs élet!ISKOLA ÉS A BIBLIAI BÖLCSESSÉGFentiekből következik, hogy az iskola csu-pán mint oktatási intézmény nem tud meg-tanítani a bölcsességre. A tudomány mű-velése még nem egyenlő a bölcsességgel, sem a kompetenciák gazdag tárháza, sem a szociális érzékenység, sem a környezettu-datosság nem egyenlő a bölcsességgel. Az iskola nem tud megtanítani a bölcsességre – csak akkor, ha az iskola Isten beszédén, a kijelentésen alapul, sőt ha a bölcsesség az iskola egész életének szervező elve. A böl-csesség – mint láttuk –, a szívvel legszoro-sabb összefüggésben van, ezért csak a sze-mélyiség magjában, a szívben hordozott bölcsesség tud bölcs életre nevelni.Jézus Krisztussal – a szó legteljesebb je-lentésében – értelmesek, nélküle „negyed-napos hullák [vagyunk, ha] reménységünket […] még valami más egyébbe vetjük, nem Jézus Krisztus halottakat is megelevenítő is-tenfiúi erejébe. Tanügyi reformokba például, […] a kereskedelmi morál megjavításába […], tudományos életünk színvonalának örvendetes emelkedésébe […]. Utópiákba menekülünk, és azokban hiszünk mereven, görcsösen, babonásan, csakhogy Krisztus halott-támasztó hatalmába ne kellessék vet-nünk egyetlenegy reménységünket.”28 Éppen ezért, mert a bibliai értelemben vett böl-csesség nem emberi tényező, a bölcsesség elnyeréséhez az embernek meg kell üresíte-nie önmagát, hogy be tudja fogadni azt, ami felülről való. Nem lehet továbbképzéseken ráadásként megszerezni, mint egy pedagó-giai módszert a többi között. Ha valaki bölcs akar lenni, és bölcsességre akar tanítani, akkor egészen az alapoktól kell újraépíteni a gondolkodását. Le kell rombolni min-den emberit, hogy Isten bölcsessége szerint épülhessen újjá mind a pedagógiánk, mind az életünk. Ezsdrás, az írástudók mintaképe „erős szívvel törekedett arra, hogy kutassa és megcselekedje az ÚR törvényét, és tanítsa Izráelben a rendelkezéseket és végzéseket” (Ezsd 7,10). – Kutassa, megcselekedje, ta-nítsa Isten rendjét. Ez lehet a pedagógus életprogramja, ha bölcs akar lenni és szak-tárgyán keresztül bölcsességre akar tanítani.Nehézségek: Nincs „bölcsesség-tanter-vünk”. Nincsenek ilyen tankönyveink. A bölcsességnek nincs pontokban és tesztek-ben mérhető gyümölcse, ezért könnyen szükségtelennek tartják. A társadalom és az iskola környezeti világa nem sokra becsüli a bölcsességet a nyilvános és gazdasági siker-rel szemben. A bölcsesség fejlesztése nehe-zen követhető. Azok, akik más módokon lettek sikeresek, bevált módszerüket nem szívesen cserélik le egy nehezen mérhető bölcsesség-programmal. A bölcsesség nem (kizárólag) a hittanórákon szerezhető meg, hanem az egész iskola szellemiségében.Tanulmányok45Tennivalók: ■ Kívánatos lenne, hogy a református isko-lákban olyan pedagógusok tanítsanak, akik a bibliai értelemben vett bölcsességet ma-guk is keresik, és tanított tantárgyaikba ké-szek beleszőni. Kívánatos lenne családjuk bevonódása is keresztyén közösségeinkbe. ■ Kívánatos lenne központi „bölcsesség-tan-tervet” készíteni, ennek megfelelő tan-könyveket írni. Ezeket kiegészítendő helyi tanterv és tanmenet szükséges.■ Kívánatos lenne az iskola és a helyi gyü-lekezetek kapcsolatát erősíteni, mert az Ige letéteményese Krisztus egyháza, a gyülekezet. Az Ige természetes közege a gyülekezet, nem helyettesítheti azt az is-kola. Ennek érdekében a lelkipásztorok és az igazgatók valamint tanárok között rendszeres párbeszédet kell szorgalmaz-ni. A református pedagógusok legye-nek egyháztagok, a nem reformátusok ugyanolyan mértékben támogassák a helyi gyülekezetet, különben hitelte-len az egész iskola, és az egyház csupán megélhetési vagy karrierbázis.■ Kívánatos lenne a szülők nevelése. A gyer-mek a mindennapokban kapjon bölcs ta-nácsot a szülőtől, testvértől, nagyszülőtől. Ehhez átfogó gyülekezetépítő stratégiára van szükség.■ Kívánatos lenne a népnevelés a bölcsesség komplex összefüggésrendszerében.A református iskola az őszinte istenféle-lem alapjain épülhet újjá, amely a bölcses-ség kezdete (Zsolt 111,10). Így jó eséllyel indulhat – Ady szavaival élve – „százezer-nyi parittyás Dávid” református iskoláink padjaiból egy nemesebb, jobb, egyéni, családi, társadalmi és természeti környe-zet építésére.Tanulmányok46 1 Novák Gábor: A magyarságtudatot akarjuk építeni az iskolában, Beszélgetés Tóth Károly református püspökkel, Köznevelés, 1989. XLV. évf. 43. sz. december 22, 7. 2 Uo. 3 Szathmáry Sándor: Közép- és felsőfokú tanintézeteinkről, a vallástanár- és gyülekezeti munkásképzőről, Beszélgetés Tóth Károly püspökkel, Confessio, 14. évf. 1990/4, 77-80. 4 Robert J. Sternberg – Alina Reznitskaya – Linda Jarvin: Teaching for wisdom: what matters is not just what students know, but how they use it. London Review of Education. Vol. 5, No. 2, July 2007, 144. 5 Robert J. Sternberg: Why schools should teach for wisdom: the balance theoriy of wisdom in educational settings. Educational Psychologist. Academic Journal. Fall, 2001, Vol. 36 Issue 4, 227. 6 Hegedüs Miklós: A liberális közoktatás kudarca, Confessio, 1996/2. 20. évf, 85. 7 Uo. 85. 8 Uo. 86. 9 R. J. Sternberg: Why schools, 227-245.10 Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról. A gyulafehérvári kollégium rektori székfoglaló beszéde, in: Orosz Lajos: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956, 117.11 R. J. Sternberg: Why schools, 233.12 Michael Polanyi: The Tacit Dimension, Anchor Books, Doubleday and Company, Inc., Garden City, New York, 1967. 4, 25.13 R. J. Sternberg: Why schools, 233-234.14 Uo. 242.15 R. J. Sternberg – A. Reznitskaya – L. Jarvin: Teaching, 151.16 Karácsony Sándor: A magyar észjárás, Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1985, 482.17 Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról. A gyulafehérvári kollégium rektori székfoglaló beszéde, in: Orosz Lajos: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei, Budapest, Tankönyvkiadó, 1956, 107.18 Karácsony S.: A magyar, 69, 71.19 Uo. 117.20 Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, 295.21 Karácsony S.: A magyar, 124.22 Gerhard Kittel – Gerhard Friedrich: Theological Dictionary of the New Testament. Vol II. WM. B. Eerdmans Publishing Company, Grand Rapids, Michigan, 1971, 477.23 Uo. 478.24 Uo. 481.25 Uo. 482.26 Uo. 483-489.27 Uo. 476.28 Szathmáry Lajos: Karácsony Sándor, a hitvalló, Confessio, 15. évf. 1991./1, 78.FELHASZNÁLT SZAKIRODALOMSzathmáry Sándor: Közép- és felsőfokú tanintézeteinkről, a vallástanár- és gyülekezeti munkásképzőről. Beszélgetés Tóth Károly püs-pökkel, Confessio 1990/4, 14. évf., 77-80.Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról. A gyulafehérvári kollégium rektori székfoglaló beszéde, in: Orosz Lajos: Apáczai Csere János válogatott pedagógiai művei. Budapest, Tankönyvkiadó, 1956, 102-147.Fedor Tibor miniszterelnökségi főosztályvezető, Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért és az Üldözött Keresztények Megsegítéséért Felelős Államtitkárság, Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztály e-mailen küldött közlése, 2018.10.18. 16.13hHegedüs Miklós: A liberális közoktatás kudarca. Confessio 1996/2. 20. évf., 81-86.Kittel, Gerhard – Friedrich, Gerhard: Theological Dictionary of the New Testament. Vol II. Michigan ,WM. B. Eerdmans Publishing Company, Grand Rapids, 1971. Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.Novák Gábor: A magyarságtudatot akarjuk építeni az iskolában. Beszélgetés Tóth Károly református püspökkel, Köznevelés, XLV. évf. 43. sz, 1989, 7.Polanyi, Michael: The Tacit Dimension, New York, Anchor Books, Doubleday and Company, Inc., Garden City, 1967.Sternberg, Robert J. – Reznitskaya Alina – Jarvin, Linda: Teaching for wisdom: what matters is not just what students know, but how they use it. London Review of Education. Vol. 5, No. 2, July 2007, 143–158.Sternberg, Robert J.: Why schools should teach for wisdom: the balance theoriy of wisdom in educational settings. Educational Psychologist. Academic Journal. Fall, 2001, Vol. 36 Issue 4, 237. 227-245.Szathmáry Lajos: Karácsony Sándor, a hitvalló. Confessio,15. évf. 1991./1, 74-79.Tanulmányok47MűhelyMűhely49REFORMÁTUS HITTAN ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÖSSZEÁLLÍTÁSAReformátus hittanból jelenleg középszin-tű érettségi vizsgát lehet tenni. A kétszin-tű érettségi vizsga bevezetésekor, 2005-től évekig lehetőség volt arra, hogy református hittan tantárgyból emelt szintű érettségire is sor kerüljön, amely az alacsony érdeklődés miatt felfüggesztésre került. Ennek a köve-telményrendszere a középszintűt kiegészí-tette, valamint írásbeli vizsgaként esszéírásra is szükség volt. A középszinten érettségizők szóbeli vizsgát tesznek, a vizsgáztató vallás-tanár által összeállított témakörök alapján.Tehát a középszintű református hittan érettségi témaköreinek összeállítása iskolán-ként a vizsgáztató vallástanár feladata. A té-maköröket nyilvánosságra kell hozni, hogy az érettségire jelentkezők tudják, mire szá-míthatnak. Nagy a kísértés, hogy a témakö-röket úgy válogassuk ki, hogy azok a témák lesznek a leghangsúlyosabbak, amelyeket magunk is fontosabbnak tartunk és ezért azokra a tanítás során is nagyobb hang-BATTYÁNYI GÉZASZEMPONTOK A REFORMÁTUS HIT- ÉS ERKÖLCSTAN ÉRETTSÉGI ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ1Next >