Függőség – a hétköznapi szóhasználatban ragaszkodást, szükségletet jelent, de legtöbbször egy agyi betegséget értünk alatta, amely olyan erős sóvárgással jár egy adott kémiai anyag vagy viselkedés iránt, hogy az illető nehezen képes leszokni az anyagról vagy leállni a káros szokásáról. Általában elvonási tünetekkel jár, ha nem tud hozzájutni az anyaghoz, vagy nem tudja a tevékenységet folytatni.
Sokan a pillanatnyi boldogságot vélik megtalálni különböző eszközök, szerek, cselekvések következtében. Ha ezek nélkül nem élheti meg valaki a boldogságot, akkor azt jelenti, hogy a boldogsága függ ezektől.
Jézus tudja, hogy Isten azért teremtette az embert, hogy boldog legyen, és azt is tudja, hogy a tanítványai elérhetik ezt a boldogságot, csak másképp, mint ahogy a világ adná, mert Ő az igazi, a teljes boldogságot kínálja. Ha végigolvassuk ezeket a mondatokat, akkor először az tűnik elénk, hogy mindegyik elején olyanokról állítja, hogy boldogok, akikre az ember nem mondaná. De Ő azt szeretné megmutatni, hogy a Vele közösségben lévő ember így lehet boldog.
Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Mit gondolsz, melyik képet választaná a legtöbb ember a boldogság kifejezésére?
- Melyik kép fejezi ki számodra a boldogságot? Miért?
- Mi hiányzik még a sorozatból? Mivel egészítenéd ki?
Az ember törekszik a boldogságra. Szeretünk örülni és boldognak lenni.
A Biblia is beszél a boldogságról. Vannak az Ó- és Újszövetségben is ún.
boldogmondások.
Ezek arról szólnak, hogy ki a boldog ember. A Biblia arról tanít, hogy boldog ember az, aki:
- Ismeri és szereti Istent.
- Aki bölcsen él. Ez azt jelenti, hogy Isten szavára hallgat, a jó cselekvésére törekszik.
- Aki a mindennapi életében, kapcsolataiban is Isten Igéje szerint viselkedik.
„Boldog mindenki, aki az URat féli,
és az ő útjain jár.”
Zsoltárok 128,1
