Mind a NŐ szó szinonímái. Vannak köztük régiesek, vannak semlegesek, kedvesek, családiasak. A bántók innen kimaradtak, mert Isten szemében az, hogy valaki férfi vagy nő, nem lehet gúny tárgya. A hívő ember hite meglátszik az életén, akár férfiként, akár nőként éli az életét. Isten arra biztat mindenkit, hogy megélje hitét, ahogy ezt tették azok a protestáns nők, akikről a következőkben olvashatunk. Ők példát adtak arra, hogy egy adott kor lehetőségei között mit tehet egy nő, hogyan találhatja meg azt a küldetését, amivel Isten dicsőségét szolgálja.
Gondold végig! Beszéljétek meg!
Isten számára nem fontos sem a származásunk, sem a bőrszínünk, sem pedig a nemünk. Ő a szíveket vizsgálja, és jól ismer bennünket. Férfiként és nőként is lehet Őt szolgálni. Ma már a nők is sok olyan feladatot elláthatnak, amit korábban csak férfiak végezhettek. Lorántffy Zsuzsanna és Árva Bethlen Kata példája jól mutatja, hogy a korábbi századokban is volt arra lehetőség, hogy egy nő Isten ügyét szolgálja.
Lorántffy Zsuzsanna
(1600–1660)
1608-ban költözött Sárospatakra, ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is.
1616. április 18-án, 16 évesen lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban élt. Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak Sárospatak és a Sárospataki Kollégium fénykora volt.
Házasságukból négy fiúgyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt.
1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is.
Kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt. A Rákóczi fejedelmi házaspár minden idők magyar reformátusai között az egyik legvonzóbb példaként áll az utókor előtt. Ami követésre méltóvá teszi és példává emeli: istenfélő keresztyén családi életük, egyházukért folytatott áldozatos hitük és magyarságukért folytatott töretlen küzdelmük.
Férje halála után Lorántffy Zsuzsanna, 1648-ban fiával, Zsigmonddal együtt Erdélyből Sárospatakra költözött, erre az időre esik a Sárospataki Református Kollégium virágkora.
Fejedelmi otthonában összegyűjtötte az előkelő családok leányait, és tanította őket a háztartásnak sok figyelemmel és ismerettel járó vezetésére. Mivel a lányok akkor nem járhattak iskolába, nemcsak a sütés-főzésre oktatta őket, hanem a gyógynövények ismeretére, gyógyszerkészítésre, varrásra, hímzésre. Művészi hímzések kerültek ki a kezük alól, amelyeket legtöbbször elajándékoztak valamelyik egyházközségnek.
Lorántffy Zsuzsanna mindennap olvasta a Szentírást. Erről tanúskodik saját kezű bejegyzése is a Bibliájában:
„Ez előtt való két esztendővel kezdettem volt először ezt a Bibliát és az Újtestamentumot negyedikszer, és végeztem el ma, 13. martius Anno 1638. Kiért az én Istenemnek legyen áldott
nagy neve, és ismét ma kezdettem el az Újtestámentomot, és egész életemet ez mellé kötelezem, és kérem az én Istenemet, segélykezne, az jót bennem vigye véghez.”
Tudod-e?
A tokaji aszú megszületésének krónikája szerint Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, aki a nagyasszony birtokán a szőlőtermelést irányította, az akkori hadi események miatt a szüretet novemberig késleltette. A szőlők emiatt megtöppedtek, összeaszalódtak, így a borok édesebbek lettek.
Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony terítője. Felvidék, 17. század.
A Sárospataki Református Kollégium Múzeumának tulajdona
Bibliai kvíz
Bethlen Kata
(1700–1759)
Református vallású mágnásasszony. Édesapja Bethlen Sámuel, édesanyja, Borsai Nagy Borbála 17 évesen férjhez adta lányát kedvenc mostohafiához, a katolikus grófhoz. Miután első férje két év múlva meghalt, 1722-ben a református gróf Teleki Józsefhez ment feleségül. 9 év házasság után ő is meghalt, s Bethlen Kata ettől kezdve nevezte magát Árvának. Ragadványnév, mert olyan csapások érték őt, hogy szinte minden hozzátartozóját elveszítette. (Az első házasságából származó két gyermekét erőszakkal elvették tőle a katolikus rokonok, „nehogy beszíjjanak valamit a gyermekek a kálvinista vallásból”. Teleki Józseftől született három kiskorú gyermekét egyetlen év alatt veszítette el járvány következtében.) Átérezte az „árvaság” minden keserűségét, annak ellenére, hogy Erdély egyik leggazdagabb családjából származott.
Igazi nagyasszony volt a szó nemes értelmében. Gazdasszonyként példamutatóan vezette a háztartását. Orvosi tudása, a gyógynövények ismerete birtokain túl is ismert volt. Senki nem volt Erdélyben, aki úgy értett a házi patikák összeállításához, az orvosságok készítéséhez és használatához, mint ő. Lorántffy Zsuzsannához hasonlóan ő is hímzőiskolát vezetett saját udvarában. Sok nemesi családból származó lány ott tanult meg művészien hímezni. Az ott készített kendőkbe, terítőkbe belehímezték a BK betűket, Bethlen Kata monogramját, ami a minőséget is jelentette akkoriban. Támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat; saját könyvtára is jelentős volt. Bod Pétert udvari lelkészének fogadta fel. Könyvtárát a nagyenyedi kollégiumra hagyományozta. Bod Péter így szedte versbe adakozásait:
„Némely ekklésiák az Úr asztalára
Nem teheti szerét annak abroszára,
Vagy ahhoz illendő ezüst poharára,
De adott az özvegy Jézussa számára.
Erdélyben két tíznél többnek adakozott,
Magyar-országra is jósága ki hatott,
Segített még ott is sok Ekklésiákat...”
Egyik legfontosabb támasza a református hitvalláson kívül az írás volt. 1744-ben kezdte el önéletírását. A csonkán maradt kézirat halála után, 1762-ben jelent meg Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása címmel. Még életében megjelent imádságoskönyve. Az irodalom mellett a református hit védelme és a magyar kultúra támogatása kötötte le minden energiáját. Olthévízi és nagyenyedi otthona valóságos szellemi központja volt az akkori Erdélynek.
Árva Bethlen Kata menyasszonyi ruhájából készített úrasztali terítő, címerével
Bethlen Kata és első férje, Haller László
a Haller család nemzetségkönyvében
Feladattár