Mit gondolsz, mire vonatkozik a koordináta-rendszer és a gondolatok?
Hallom a zenét, hallom a tévét, hallom a rádiót, hallom, hogy beszélnek, hallom az utca zaját, hallom a telefon csengését, hallom a veszekedést, hallom az ajtócsapkodást.
Hallom a zajt…, semmi mást nem hallok.
Hallom, hogy kikapcsoltad, hallom, hogy elhalkul, hallom, hogy megáll, hallom, hogy felvetted, hallom, hogy letetted, hallom a hangod, hallom a hangom, hallom, hogy szólsz, hallom, mit mondasz. Hallom a csendet…, Téged hallak.
Kinyitom a szemem, ezer információ özönlik
a szememen keresztül.
Becsukom a szemem, tudok Rád figyelni.
Kinyitom a szám, beszélek Hozzád, elmondom Neked.
Becsukom a szám, beszélsz hozzám, elmondod nekem.
Kinyitom a kezem, mert várlak Téged.
Becsukom a kezem, mert könyörgök Neked.
Kinyitom a szívem Előtted, hogy lásd, mivel van tele.
Becsukom a szobám, hogy csak Te tudd, éppen imádkozom.
Gondold végig! Beszéljétek meg!
Jézus Krisztus tanítása az imádságról
Jézus sokszor imádkozott. Megáldotta a kenyeret az 5000 ember megvendégelésekor, hálát adott, amikor Lázárt feltámasztotta. A tanítványok elhívása előtt átvirrasztotta az éjszakát imádkozva. Könyörgött egyedül a Gecsemáné-kertben. Könyörgött mindenki előtt a kereszten. Többször írják az evangéliumok, hogy elvonult a tanítványaitól, és felment egy hegyre imádkozni.
Az Atyával beszélt. Szüksége volt arra, hogy ne másokra figyeljen, ne a körülötte lévőkre, hanem csak az Atyára. Ennek az erejét akarta átadni a tanítványainak is, amikor a Hegyi beszédben tanított arról, hogy hogyan imádkozzunk. Csak Istenre figyelve, őszintén, szívünket, elménket kitárva. Mindent átadva, ami bennünk van. Egy tökéletes példát is adott az imádságra. Ez nevezzük az Úri imádságnak vagy Miatyánknak.
Az imádságokat tartalmuk szerint is meg szoktuk nevezni: dicsőítés, bűnbánat, hálaadás, kérés, közbenjárás. De szoktuk aszerint is, hogy milyen módon imádkozunk. Így nevezzük egyéni csendességnek, amikor egyedül, csendben Isten előtt leborulva nyitjuk meg a szívünket, és öntjük szavakba az imádságot. A fohász pedig egy rövid, szinte sóhajtásnyi imádság, amit nehéz helyzetben, félelmek között, veszélyben, fájdalomban mondunk el Istennek.
Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat.
Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.
(Máté 6,5—6)
„ Jó csendben várni az Úr szabadítására.”
Jeremiás siralmai 3,26
Feladattár
Tudod-e?
A Zsoltárok könyvében is vannak egyéni imádságok, amelyek már az éneklés által közös imádsággá váltak.