A világostól a sötétebb színek felé haladva növekszik a lakosság vásárlóereje.
Minél lilább, annál több millió euró,
minél sárgább, annál kevesebb.
2010-es adatok alapján Európa 42 országában élő 670 millió ember összesen
8,6 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos
egy évben átlagosan 12 890 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él.
A fenti térképen látszik, hogy az országokon belül hatalmasak a különbségek. Természetesen számít a népsűrűség is az adott területen (lásd skandináv országok).
(Lukács 10,38–42)
Gondold végig! Beszéljétek meg!
Jézus az igazi gazdagságról tanít
(Lukács 12,13—21)
A sokaságból így szólt hozzá valaki:
– Mester, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!
De ő így válaszolt:
– Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá fölöttetek, hogy megosszam az örökséget?
Azután ezt mondta nekik:
– Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.
Aztán példázatot mondott nekik:
Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje. Így gondolkozott magában:
– Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet.
Majd így szólt:
– Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda gyűjtöm be minden gabonámat és javamat, és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!
Isten azonban azt mondta neki:
– Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?
Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.
Jézus korában Galileában a társadalom három részre tagolódott.
A legfelsőbb réteget a nagybirtokosok, nagykereskedők és a vámosok alkották.
A középréteghez a kiskereskedők tartoztak, kistermelők, halászok. Rossz időjárási viszonyok, háborúk következtében könnyen lecsúszhattak az alsó réteghez.
Az alsó réteghez tartoztak többek között a napszámosok, akiknek napi bére egy napi megélhetéshez volt elegendő. Mindenféle szakmában vállaltak munkát: mezőgazdaság, kézműipar, kereskedelem. Az időjárás és a munkaerőigény szeszélyének kitéve bizonytalan volt a napi megélhetésük.
A Kr. e. 1. században Galilea bő termésű vidéke néhány vagyonos ember kezében összpontosult. Galileában a legfőbb megélhetési forrás a mezőgazdaság volt. Legtöbben búzát termeltek, nemcsak saját felhasználásra, hanem el is adták. Mivel a termés mennyisége és minősége sok feltételtől függött, leginkább az időjárási viszontagságoktól, ezért a bő termés különösen is Isten áldásának számított.
Jézus azonban arról tanított, hogy nem csak a pénz számít. A bolond gazdagról szóló példázatban azt mondta el, hogy a vagyon mulandó. A gazdag ember saját dicsőségének, tehetségének a gyümölcsét látta gazdagságában, és úgy gondolta, ez biztosítja a jövőjét. Jézus ebben a példázatban arról is tanít, hogy a gazdagság lehet több is, mint az anyagiak. A gazdagság pedig, akár tehetség, akár vagyon, Isten ajándéka, és ezért neki tartozunk hálával.
Tudod-e?
A gazdagság nemcsak pénzben mérhető. Az országokat rangsorolják az alapján is, hogy mennyi az egy főre jutó jövedelem. A leggazdagabbaknál kb. 450-szerese ez legszegényebbekének. Magyarország az első harmadában van ennek a listának.
A nyári olimpiákon szerzett több mint 480 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.
„A bölcseknek koronája a gazdagság…”
Példabeszédek 14,24
Bibliai kvíz
Feladattár