1. Ki vagyok én?

Székely kapu feliratai

 

„Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek.”

„Fáradt vándor, térj pihenni, Istené a szállás, és amikor eltávozol,
a gazdának ne kívánd a rosszát.”

„Térj be hozzám vándor, ha erre visz utad, ha jó a szándékod, itt szeretet fogad.”

         Gondold végig! Beszéljétek meg!

  • Miért fontos a kapu és a névtábla? Mennyire jellemző arra, aki ott lakik?
  • Te mit tennél a névtábládra, ha többet is el akarnál mondani magadról?
  • Ha készítenél egy feliratot az ajtód fölé, mi kerülne rá?

Láttál már székely kaput? Ha Erdélyben utazik valaki, és nem nézi térképen, hogy éppen merre jár, csak a tájat, a településeket figyeli, akkor a falvakban a kapuk alakjáról egyből felismeri, ha Székelyföldre ért. Az itteni kapuknak az alakja, faragása, mintája, felirata jellemző arra a vidékre. A felirat sokszor elmondja, hogy kinek és mikor készült a kapu, vagy ki faragta, és sokszor hívogató, áldást kívánó a betérők számára. Másutt nem jellemző, hogy ilyen módon üzenne egy kapu. Mi leginkább a névtáblánkkal jelezzük, hogy ki lakik abban a házban. Ez lehet egy egyszerű névtábla az ajtó mellett, de lehet olyan is, ami üzenetet hordoz. Ilyenek a különböző foglalkozásokat megmutató névtáblák, például, hogy ott varrónő, fogorvos vagy ügyvéd található.

Ki vagy te?

Amikor új osztályba kerül valaki, új helyre költözik, új tanár érkezik, sokszor van szükség névtáblára. Ha hivatalosan készül, akkor rajta van a vezeték- és a keresztnév is. Ha önmagunk készítjük, akkor talán az is rákerül, hogyan szeretnénk, ha szólítanának bennünket. Egyénivé is lehet tenni egy kis díszítéssel. Egy névtábla azonban csak a nevünket és néhány adatunkat tartalmazza.

 

 

 

Sok időt töltesz a tükör előtt, hogy figyeld a tested változásait, és ezeket a legelőnyösebb módon mutasd meg másoknak, mert fontos, hogy mit gondolnak rólad a többiek.

 

 

 

 

De kik is vagyunk valójában? Ki vagy te, aki most ezt a tankönyvet használod?

Kálvin János (1509–1564) genfi reformátor leghíresebb művét (Institutio) a következő mondattal kezdte: „Egész bölcsességünk… két részből áll: Isten és önmagunk ismeretéből.”

Hogyan is tartozik ez a témához? Egy kicsit személyesebben beszéljünk erről!

Önmagad megismerése most különösen is nehéz, hiszen abban a korban vagy, amikor sok változáson mégy keresztül, és talán nem érted még ezeket, vagy némelyik megijeszt, egy másik viszont örömmel tölt el.

Sok időt töltesz a tükör előtt, hogy figyeld a tested változásait, és ezeket a legelőnyösebb módon mutasd meg másoknak, mert fontos, hogy mit gondolnak rólad a többiek.

De nemcsak a tested változik, hanem a gondolkodásod is. Nem véletlenül most kezdesz el több természettudományos tárgyat is tanulni, ezekkel többet foglalkozni. Most már képes vagy olyan dolgokat is megérteni, amiket korábban még nem. A tudásod gyarapodását tapasztalhatod, ahogy egyre jobban megismered a teremtett világ törvényszerűségeit a fizikán, kémián, biológián, földrajzon keresztül.

De ez még mindig nem egészen te vagy. Ha csak a tested változásait figyeled a tükörben, ha csak a tudásodat gyarapítod, akkor nem lesz teljes a képed magadról. A lelkedben is változnak a dolgok, ahogy kapcsolatba kerülsz Istennel és egyre jobban megismered Őt. Ehhez segítség a Szentírás.

Ennek a tanévnek az a célja, hogy vezessen ebben a változásban, ahogy megnyílik előtted a Biblia, mint egy kapu, s hívogat, hogy áldást és békességet adjon neked.

        Tudod-e?

A bibliai neveknek jelentésük van. A szülők valamit elmondtak azzal, hogy gyermeküknek azt a bizonyos nevet adták. Ez lehetetett külső tulajdonságra utaló (Ézsau – vörös), vagy a születésének a körülményeire utaló (Sámuel – Isten meghallgatott). De volt olyan is, amikor Isten megváltoztatta valakinek a nevét, mert a megújult élethez új név kellett (Jákób – csaló helyett Izráel – Isten harcosa). A te neved mit jelent? Nézz utána!