Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Hogyan fejeznétek be a következő mondatot: „Az egyház kincse…” ?
- Szerintetek mi a legfontosabb az egyházban? Mi az egyház lényege?
- Mikor lehet szükség az egyházban változtatásra?
Az egyház megreformálásának igénye
Az egyház az idők folyamán nagyon megváltozott. Isten Igéje háttérbe szorult, és az emberi érdekek kerültek előtérbe a középkorban. A pénz és a hatalom fontosabb lett sokak számára a Szentírás tanításánál. Az egyház vezetői óriási vagyont gyűjtöttek. Pénzéhségük, pazarlásuk, erkölcstelen életmódjuk sokakat felháborított. Sokan az általuk tisztelt, szentnek nevezett emberek tárgyait, az ereklyéket árusítva, róluk hazugságokat hirdetve akartak pénzhez jutni. Babonássá vált sokak hite is. Mindeközben a papok és pápák között voltak, akik erkölcstelen életet éltek. Fontosabbá vált az egyházi vezetők számára a pénz, mint a szeretet és Isten örömhírének a hirdetése.
A búcsúcédulák árusítása jól mutatja, hogy mennyire eltorzult az egyház eredeti szándéka. A katolikus egyház tanítása szerint, akiknek még tisztulásra van szükségük, haláluk után a tisztítótűzbe kerülnek. A búcsúcédulákról azt hirdették, hogy aki pénzért megvásárolja azokat, az magának vagy akár már elhunyt szeretteinek is megrövidíti a tisztítótűzben töltendő büntetés idejét.
A nép pedig egyáltalán nem nézte ezt jó szemmel. Gúnyos rajzok és röpiratok mutatták az elégedetlenkedők kritikáját. Az egyházon belül is voltak jó néhányan, akik látták, hogy az egyház rossz úton jár.
A reformáció
Azok az emberek, akik változást akartak, az Isten Igéjéhez való visszatérés sürgették. Komolyan véve a Bibliát, rámutattak arra, hogy mi nem helyes az egyház életében, és min kell változtatni.
A reformáció szó visszaalakítást jelent. A célja az alapokhoz (Isten Igéjéhez, a Szentíráshoz) való visszatérés, az egyház megújítása és megváltoztatása volt. Bár egy hosszabb folyamatról van szó, de a reformáció kezdetét 1517. október 31-hez kötjük. Luther Márton, német szerzetes 95 tételben megfogalmazta, hogy miben szükséges változnia a korabeli egyháznak. Hitbeli, lelki megújító folyamatot indított ezzel.
Nagy reformátorok
Luther Márton (1483–1546)
Németországban hívta fel a figyelmet a változás szükségességére, és meg is mutatta annak útját. Tanította a Szentírás alapján, hogy a bűnbocsánatot Isten ingyen adja minden megtérő embernek, aki kéri tőle. Az evangélikus felekezet Luther tanításai alapján jött létre.
Kálvin János (1509–1564)
Svájcban fogalmazta meg, mit jelent az élő Istenben hinni. Könyve, a „Tanítás a keresztyén vallásra”, világszerte ismert lett. Hitéhez illeszkedett kitartó munkája. Lelkipásztorsága idején a genfieket hívta változásra. A változás nyomán Genf virágzó, gazdag város lett. A református felekezet Kálvin tanításai alapján jött létre.
Feladattár
- Formáljatok tárgyakat agyagból vagy gyurmából!
- Beszéljétek meg a tapasztalataitokat!
- Mit tettetek, ha egy forma nem sikerült? Ki tudtátok-e javítani?
- Mit gondolsz, mit jelent az, hogy olyanok vagyunk Isten kezében, mint az agyag a fazekas kezében?
- Mit gondolsz, mit jelent megváltozni?
Mi segíthet abban, hogy valaki megváltozzon? - Van-e jó és rossz változás? Mitől jó és mitől rossz az a változás?
- Találkoztál-e a környezetedben olyan emberrel, aki nagyon megváltozott? Miben változott meg?
„Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen a korongon dolgozott. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta.
Ekkor így szólt hozzám az Úr igéje:
Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? – így szól az Úr. Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.” (Jeremiás 18,3–6)
A reformáció ünnepe az egyház megváltozására, megújulására emlékeztet. A szó maga is erre utal.
REFORMÁCIÓ = visszaalakítás, visszatérés az alapokhoz,
megújítás, megváltoztatás
A reformáció egy olyan megújulás volt az egyház életében, amikor visszatértek az alaphoz, Isten Igéjéhez.
Luther Márton és Kálvin János felismerték, hogy szükséges a változás, és munkálkodtak is érte az egyházban.
Luther Márton (1483–1546)
Vezérigéje: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.”
(Róma 1,17)
Ez az Ige segített Luthernek, hogy felismerje: sem böjttel, sem jó cselekedetekkel nem tudja megváltoztatni önmagát. Egyedül az segít, ha hit által elfogadjuk Isten kegyelmét. Miután megértette ezt, azután fontosnak tartotta, hogy mások is megismerjék Isten szeretetét, kegyelmét.
A 95 tétel
Luther wittenbergi tanár volt, amikor az egyház életmódja, különösen a „bűnbocsátó cédulák” árusítása felháborította. Válaszként az általa látott hazug és hamis gondolatokra, 95 pontban összefoglalta, mit tanít a Biblia Istenről és a bűnbocsátó szeretetéről. A 95 tételt 1517. október 31-én kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára, hogy azt a későbbiekben megvitassák. Nem egyházszakadást akart kirobbantani, de mindenképpen megújításra törekedett. Mivel sokan egyetértettek Lutherrel, sokak álltak mellé.
Az egyház akkori vezetői veszélyként és támadásként értékelték fellépését, ellene fordultak, s kihallgatásra hívták. Amikor felszólították, hogy vonja vissza tételeit, így válaszolt:
„Amíg a Szentírásból meg nem győztek arról, hogy tévedtem: semmit vissza nem vonok, nem is vonhatok, mert a lelkiismeret ellen cselekedni nem is biztos, nem is becsületes dolog. Itt állok, másként nem tehetek, Isten engem úgy segéljen.”
Reformáció Európában
Luther munkája, igehirdetései hatására az egyház óriási változásokon ment keresztül. Német nyelvre fordította a Bibliát, hogy minél többen olvassák és értsék az Igét. A pénz és hatalom helyett Isten Igéjét, Krisztus szeretetét állította a középpontba. A munkája nyomán elindult mozgalom, a reformáció Európa-szerte egyre több követőre talált.
A Luther tanítása alapján a hitüket megvallók utódai lettek a lutheránusok, az evangélikus felekezet tagjai.
Kálvin János (1509–1564)
Jelmondata:
„Szívemet égő áldozatul az Úrnak szentelem.”
E mondat Kálvin jelmondata volt. Azért választotta, mert Istent akarta szolgálni. Isten Igéje alapján próbálta eldönteni, mi a jó és mi a rossz, miben kell változtatni. Élete Istennek odaszánt áldozat volt.
Kálvin Genfben
Kálvin János párizsi tanulmányai során ismerte fel, hogy a Szentírás tanítása alapján kell élnie. Az általa megismert reformáció lelkes követője, hirdetője lett. Amikor Párizsból menekülnie kellett, útja a svájci Genf városán vezetett keresztül. Farel Vilmos, a genfiek lelkésze felkereste Kálvint, és segítséget kért tőle. Így szólt hozzá:
„– Uram, bizonyára hallottad, hogy mi van a mi városunkban?! … Amióta a város a reformációhoz csatlakozott, egyik mulatság a másikat éri. … Mintha az ördög bújt volna ezekbe a genfiekbe! … Azt mondják: most már mindent szabad. Nem tud rajtuk segíteni csak az Isten … és te!
– Én? – hűlt el Kálvin – … én?
– Igen, jól hallottad: Isten és te. Azért jöttem, hogy arra kérjelek: maradj köztünk! Segíts nekem, hogy a genfiek valóban Isten gyülekezetévé legyenek!”
(György Antal: Akikre nem volt méltó a világ – Egyháztörténeti olvasókönyv. Részlet)
Kálvin ezek után Genfben maradt. Szigorú szabályai nemcsak a templomba járást követelték meg, hanem megtiltottak minden mulatozást, kártyázást is. Aki megszegte a szabályokat, azt a városi tanács büntette meg. Voltak, akik örültek, hogy végre rend lesz a városban. Ám a legtöbben ellene fordultak. El is kellett hagynia a várost. Később mégis visszahívták, mert rendet és békét teremtett a városban.
Kálvin a városi vezetők segítségével egészen átformálta Genf életét. A beteg, öreg koldusoknak menedékházat építtetett, az árvák részére árvaházakat, kórházakat hozott létre. Egyetemet is hozott létre Genfben. A világ minden részéről jöttek diákok, hogy tanuljanak Kálvintól. Kálvin bölcs tanításán kívül elcsodálkoztak azon is, mennyire megváltozott az élet Genfben.
Kálvinnak és a genfiek Isten Igéjéhez igazodó, becsületes élete, munkája nélkül ma Genf nem lenne az, ami: Európa gazdag, virágzó városa.
Kálvin János fő műve a „Tanítás a keresztyén vallásra”. Ebben a művében összefoglalja, mit hisznek a Szentírás alapján a protestánsok. A Kálvin tanítását követő, svájci, latinul helvét irány képviselői lettek a reformátusok.
Luthernek öltözött professzor
a wittenbergi kapu előtt
Szlávits László: emlékérem Kálvin János
születésének 500. évfordulójára
Tudod-e?
1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján Szászországban elrendelték, hogy ünnepeljék meg ezt a napot. Ezután máshol is szokásba jött az október 31-e megünneplése. Magyarországon a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon.
Reformációi kvíz
- Mit jelent a reformáció szó?
- Mikor ünnepeljük a reformáció emléknapját?
- Mit szögezett Luther a wittenbergi vártemplom kapujára?
- Melyik város megújításán munkálkodott Kálvin János?
„...okos istentiszteletként szánjátok oda magatokat élő, szent, Istennek tetsző
áldozatul, és ne igazodjatok e világhoz,
hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek,
mi az Isten akarata,
mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Róma 12,1–2
A reformáció emlékműve Genfben