Egyházunk címerén szerepel a Római levélben található igevers. Ezt az Igét híres erdélyi fejedelmek is szívükbe zárták, és kifejezték vele a hitüket.
Bocskai István a zászlóira íratta, hogy hitét kifejezze.
Bethlen Gábor halála napján, mikor már nem tudott beszélni, egy papírra írta ezeket a szavakat:
„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk,
senki nincsen, bizonyára nincsen!”
E fejedelmek abban bíztak, hogy Isten erősebb
ellenségeiknél. Népükért és egyházukért harcoltak.
Ma Magyarországon vallásszabadság van. Ez azt jelenti, hogy szabadon gyakorolhatjuk hitünket. Nem kell küzdeni érte, hogy templomba vagy hittanórára járjunk. Rajtunk áll, hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel. Ám ez nem volt mindig így. A magyar reformátoroknak és a protestáns fejedelmeknek küzdeniük kellett ezért.
A reformáció tanítása gyorsan elterjedt Magyarországon a 16. században. A Habsburg uralkodók és a katolikus egyház minden eszközzel igyekezett, hogy megállítsa ezt a folyamatot. A 17. századot az ellenreformáció századának nevezhetjük. A reformátusok és az evangélikusok nem gyakorolhatták szabadon a vallásukat. Nem mehettek szabadon a templomaikba, titkolniuk kellett, mit hisznek. Sokan meg is haltak a hitükért. Ebben a korban élt Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is. Fejedelemként mindhárman fontosnak tartották Isten ügyét, és a vallásszabadságért harcoltak.
Bocskai István (1557–1606)
Bocskai István az első erdélyi fejedelem, aki Magyarországon a vallásszabadságért harcolt. Amikor 1605-ben fejedelemmé választották, a királyi koronát is a fejére tették. Ő azonban levette azt, kifejezve ezzel, hogy nem a maga királyságáért harcol.
Bocskai a hajdúk segítségével sok sikert aratott. A hajdúk erős, edzett férfiak voltak. Korábban kemény munkával hajtották a szarvasmarhákat Európa városaiba. A mohácsi vész után, a török megszállás ideje alatt nem folytathatták mesterségüket, vagyontalanokká váltak. Elkeseredett helyzetükben csatlakoztak Bocskaihoz, és hűségesen harcoltak mellette.
Bocskai sikereit látva a Habsburgok kénytelenek voltak békét kötni. Így jött létre 1606-ban a bécsi béke, amely biztosította a protestáns nemeseknek, a városoknak és a katonáknak a vallásszabadságot.
Több református iskola diákjainak ma is ünnepi viselete, egyenruhája a Bocskai-viselet. A zsinóros díszítésű ruha Bocskai István korának viseletét és a fejedelem emlékét őrzi.
Mai fiatal Bocskai-viseletben
Feladattár
Nézz utána az interneten, hogy mit írnak a következőkről:
- Bocskai István,
- Bethlen Gábor,
- hajdúk,
- protestánsok harcai!
Bocskai István szobra
Bethlen Gábor (1580–1629)
3 éves korában választották erdélyi fejedelemmé. Ő is küzdött a protestánsok védelméért. Hadaival segítségére sietett a felső-magyarországi Pozsonynak. Elfoglalta Pozsonyt, Magyarország fejedelme lett, majd királlyá választották. A Habsburg udvar is tartott tőle, és békét kötött vele Nikolsburgban, 1621-ben. Ezzel megerősítették a bécsi béke előírásait.
Az egyház munkáját sokféleképpen támogatta. Templomokat, tornyokat építtetett, harangokat, orgonákat készíttetett. A lelkipásztoroknak és utódaiknak nemességet adományozott.
Gondoskodott a tudomány műveléséről, az iskolák fenntartásáról. Sokat tett a gyulafehérvári kollégiumért, segítette a nagyenyedi, kolozsvári, debreceni iskolákat. Lehetővé tette, hogy a tehetséges jobbágyfiúk iskolába kerüljenek, s számos diáknak biztosította külföldi tanulmányútját. Vállalta Bibliák, énekeskönyvek és más könyvek kiadásának költségeit. Védelmezte azokat a más nemzetiségű, nem magyar embereket is, akik üldözöttként érkeztek Erdélybe és ott kívántak letelepedni.
Nem csupán hadi erejében bízva indult el küzdelmeire. A háborúkba is magával vitte és olvasta Bibliáját. Méltán kapta a nagy fejedelem és a református fejedelem elnevezést is. Fejedelemségével kezdődött az az időszak, amelyet Erdély aranykorának is neveznek. Bölcs politikájával, hitének segítségével tette Erdélyt virágzó hazává népe számára.
