A Debreceni Dóczy Gedeon
Református Gimnáziumban található Ige
a fejedelem vezérigéje is volt.
I. Rákóczi György
Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Mit gondoltok, milyen ember lehet az, aki ágyúkból harangokat öntet? Vajon miért tette ezt a fejedelem?
- Mire emlékeztet egy ágyú és mire egy harang?
- Miért választhatta a fejedelem jelmondatának a bibliai Igét?
- A fejedelem jelmondatát egy debreceni református gimnázium is jelmondatává választotta. Vajon mit jelenthet ez a mondat egy mai diáknak?
Ellenreformáció Magyarországon
1600 körül a három részre szakadt Magyarországon a lakosságnak több mint 80%-a valamelyik protestáns felekezethez tartozott. Alig 20% volt a katolikusok aránya. A reformáció során megújultak a gyülekezetek, de a katolikus egyház befolyása és birtokainak nagy része elveszett. Hamar megindultak a törekvések a római katolikus egyház újjászervezésére. Ebben segítő kezet gyújtott a katolikus egyháznak II. Ferdinánd király is, aki 1619 és 1637 között uralkodott. A katolikus egyház protestánsok visszatérítésére irányuló tetteit ellenreformációnak vagy rekatolizációnak nevezzük. Ez alatt az időszak alatt a magyarországi protestánsokat a református erdélyi fejedelmek védelmezték. Sokat tettek a protestantizmus ügyéért. Az egyikük, I. Rákóczi György, az utókortól a „bibliás fejedelem” nevet kapta, mivel sokat tett a vallásszabadság ügyéért. Feleségével, Lorántffy Zsuzsannával együtt támogatta a protestánsokat és mindketten hitüket komolyan vevő keresztyének voltak.
A linzi béke – 1645
A fejedelem győzelmeinek eredménye volt az 1645-ben megkötött linzi béke. Ez fontos változásokat tett lehetővé: a vallásszabadságot kiterjesztették a jobbágyokra is, az elvett protestáns templomokat visszaadták, az országgyűlés a vallási ügyeket nem egyoldalúan a katolikusok javára, hanem a protestánsok sérelme nélkül intézte.
A bibliás fejedelem: I. Rákóczi György
1. A körülmények
I. Rákóczi György (1593-1648) olyan időben volt Erdély fejedelme, amikor magyar hazánkat két erős ellenség is támadta. Az egyik ellenség a török volt. A másik a Habsburgok ereje és ellenséges szándéka a reformációval szemben. Erdély ekkor a Habsburgoktól független volt. A törökök szívesen erősítették Erdélyt, hogy gyengítsék a Habsburgok hatalmát. A két ellenség között kellett az erdélyi fejedelmeknek bölcs döntéseket hozniuk.
I. Rákóczi György erős kézzel és bátor szívvel harcolt azért, hogy a magyarság hazája, hite, nyelve megmaradjon. Hatalmas birtokai voltak Erdélyben és Felső-Magyarországon. Ő maga takarékos volt, és egyszerű életet élt. Ám nem sajnálta pénzét arra, hogy népe javát és az egyház megerősítését segítse. Hadjáratainak óriási költségét saját vagyonából fedezte.
2. Az adakozó életű főúr
A fejedelem bőkezű volt az egyház és az iskolák támogatásában. Építtetett templomokat, iskolákat, gondoskodott a lelkészek és a tanítók fizetéséről. Értékes, arany úrvacsorai edényeket adományozott egyházközségeknek. Fontosnak tartotta a könyvnyomtatást is. Megjelentette Kálvin legismertebb művét, a „Tanítás a keresztyén vallásra” című könyvet magyarul. Az énekeket és istentiszteleti imádságokat tartalmazó „Öreg Graduál” kinyomtatásáról is ő gondoskodott. Román nyelvű könyvet készíttetett az erdélyi románok részére.
Felesége, Lorántffy Zsuzsanna hűséges segítőtársa volt férjének. Egyetértésben, takarékosan, mértéktartóan éltek. Udvartartásuk nem utánozta az akkor divatos, fényűző fejedelmi udvarokét. Egyek voltak az Isten Igéjének szeretetében is. Mindketten legfőbb útmutatójuknak, vigasztalásuknak tekintették a Biblia olvasását. A fejedelemhez hasonlóan Lorántffy Zsuzsanna is híres lett jószívűségéről, jótetteiről. Férje halála után sokat fáradozott az egyházért, a sárospataki kollégiumért.
3. A „Rákóczi-harang”
Hazánkban több templom tornyában olyan harang szól, amelyet így neveznek: „Rákóczi-harang”. Ezek a harangok I. Rákóczi Györgyről kapták a nevüket. Az erdélyi fejedelem első nagy győzelme után a zsákmányolt ágyúkból harangokat öntetett. Az új harangokat a református gyülekezeteknek ajándékozta. Így kerületek pl. Debrecenbe és Sárospatakra.
Ezeken a harangokon szerepel a fejedelem jelmondata: „Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róma 9,16).
Tudod-e?
A sárospataki kollégium könyvtárában ma is több könyv látható I. Rákóczi György saját kezű bejegyzésével. Szép és nagy értékű könyvtárát ugyanis a kollégiumnak adományozta. A legkedvesebb könyve a Szentírás volt. Rendszeresen olvasta a Bibliát. Azt mondják róla, hogy 32-szer olvasta el az Újszövetséget.
Lorántffy Zsuzsanna úrasztali terítője,
Felvidék, 17. század
A Sárospataki Református Kollégium
Múzeumának tulajdona
