A reformáció Magyarországon
Magyarország történetének egyik legszomorúbb eseménye a mohácsi vész volt (1526). A magyar sereg nagy része elesett a csatában, a király menekülés közben a Csele-patakba fulladt. A győztes török sereg gyújtogatta, fosztogatta az útjába eső falvakat és városokat. Magyarország déli és középső része sok helyen elnéptelenedett. Az emberek a három részre szakadt országban, a kilátástalan, elkeseredett helyzetben keresték a megoldást. Isten segítségét kérték és Tőle várták a megújulás lehetőségét.
Az Isten Igéjéhez való odafordulás mutatott új utat: a bűnbánat és a hit adhat jövőt, lelki megújulást és nemzeti megelevenedést. Erre ébresztette rá a reformáció a magyar népet.
A reformáció tanait olyan tudós lelkipásztorok terjesztették, akik külföldön tanultak. Wittenbergben, később Svájcban, Hollandiában és Angliában tanulmányaik idején hallottak a reformációról. Felismerve a reformáció által hozott üzenetet, amikor hazatértek, hirdették azt az embereknek.
A magyarok vigasztalást találtak Isten Igéjében. Szívesen fogadták azt azért is, mert az igehirdetők élete hiteles volt: tükrözte azt, amiről beszéltek. Korábbi papjaik közül pedig jó néhányan voltak, akik inkább szégyent hoztak életükkel az egyházra.
Sok hűséges igehirdető volt, aki a megújulásért munkálkodott. Ennek eredményeként néhány éven belül 1000 reformált hívő emberre 1 római katolikus jutott. Az alábbiakban néhány híres magyar reformátorról olvashatsz.
A három részre szakadt Magyarország
Dévai Bíró Mátyás – a „magyar Luther” (1500 körül–1545)
Dévai Bíró Mátyás ferences rendi szerzetes volt, és ebből a rendből indult el több reformátor társa is. Tanulmányai során Wittenbergben is megfordult. Itt került kapcsolatba Lutherrel. Amikor hazatért, buzgón és lelkesen végezte egyházújító munkáját. Országszerte megismerték, volt lelkész Budán, Kassán, Miskolcon, Debrecenben. „Magyar Luthernek” is nevezték. Később Svájcba is eljutott. Onnan hazatérve már a kálvini reformációt hirdette.
Sztárai Mihály – az énekes reformátor (16. század)
A Dél-Dunántúlon, Baranyában és Szlavóniában vigasztalta a népet. Esténként kiment erdőszélekre, lápos-mocsaras vidékekre, és énekelni kezdett. A bujdosó lakosok előmerészkedtek, hogy lássák, kinek van ereje énekelni, másokat bátorítani. Az elhagyott községekbe visszajöttek az emberek, és új gyülekezetek alakultak. 120 egyházközség alakult így. Sztárai több éneke ma is benne van énekeskönyvünkben.
Károli Gáspár – a bibliafordító reformátor (1529 körül – 1591)
Wittenbergben ismerkedett a reformáció tanításával. Tanulmányai után 1563-tól Göncön volt lelkész, majd esperes. Az egész református egyházszervezet megszilárdításában fontos szerepe volt. Mivel a reformáció során fontos volt, hogy mindenki a maga nyelvén olvashassa a Szentírást, ezért Károli irányításával, a környék református lelkészei összefogtak és 1590-ben megszületett az első teljes, magyar nyelvű Biblia. Vizsolyban adták ki.
Huszár Gál – a nyomdász prédikátor (1512–1575)
Igehirdetési szolgálata mellett nyomdáját állította a reformáció szolgálatába. Ez az eszköz sokat segített abban, hogy a reformáció tanításai minél több emberhez eljussanak. Kinyomtatta saját igehirdetéseit, reformátor társai műveit, s énekeskönyvet is nyomtatott. A római katolikus egyház vezetői őt is üldözték. Az országban sokfelé járt, végül Debrecenben munkálkodott.
Tudod-e?
Károli Gáspár bibliafordítása azért is jelentős, mert sokat formált a magyar nyelven. A szép, ízes magyar irodalmi nyelv kialakulásában fontos szerepet töltött be.
Feladattár
Egyháztörténeti kvíz
„Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást
zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel;
…Amit pedig szóltok vagy tesztek,
mind az Úr Jézus nevében tegyétek.”
Kolossé 3,16–17