Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve (részletek)
„Minden tíz falu templomot építsen”
„…vasárnaponként … minden ember, nagyja és apraja, férfia s asszonya, mind templomba menjen, kivéve azokat, a kik a tűzhelyet őrzik.”
„Valamely szolga először követend el lopást, adja vissza a mit lopott és váltsa meg az orrát öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem, vágják le.
Ha vágott orral újra lop, váltsa meg a fülét öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem, vágják le a füleit.
István király intelmei fiához, Imre herceghez (részletek)
„5. §. Türelmes légy mindenkihez; ne csak a hatalmasokhoz, hanem a hatalom nélküliekhez is.
7. §. Légy alázatos is, hogy az Úr téged felmagasztaljon itt és a jövendőben.
8. §. Légy mérsékletes, és módfelett senkit se büntess vagy kárhoztass.”
Gondold végig! Beszéljétek meg!
- Mit jelentenek az idézett törvények?
- Értelmezzétek őket közösen!
- Mit jelenthetnek egy uralkodó számára azok a tulajdonságok, amelyekről István király
az Intelmekben beszél? - Milyen királynak képzelitek el Istvánt a törvényei és az intelmei alapján?
- Beszélgessetek arról, hogy vajon mit jelent ma a keresztyénséget választani!
Miben nyilvánul meg az, amikor egy gyermek, egy család és amikor egy nép választja
a keresztyénséget? - A képen a karcsai református templomot láthatjátok, mely az első magyar templomok közé tartozott. Keressetek a környéken olyan templomot, melynek az eredete visszavezethető István király idejére!
A keresztyénség megjelenése Magyarországon: Géza fejedelem
(972–997)
Géza fejedelem a keleti keresztyénség központjában, Konstantinápolyban ismerte meg feleségét, Saroltát. Sarolta már részesült a keresztségben, a keleti keresztyénség kereteiben.
Géza bölcs fejedelem volt. Belátta, hogy a Kárpát-medencében letelepedett magyarokat a nyugati keresztyénséghez tartozó népek veszik körül, akikkel jó kapcsolatban kell lenniük. Véget vetett a kalandozásoknak: megtiltotta, hogy bármelyik törzs rablóháborút indítson más népek ellen. Fiát, Vajkot, a későbbi István királyt a nyugati egyház szertartása szerint kereszteltette meg. István lelki fejlődésére nagy hatással volt Adalbert, Prága püspöke, aki gyakran tartózkodott apja udvarában.
Géza fejedelem még gyakorolta a pogány vallási szokásokat és a keresztyén hitet is. Így gondolta: „Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek áldozzak”. Ám az első lépéseket megtette ahhoz, hogy a magyarok megismerjék a keresztyénséget.
A keresztyénség megjelenése hazánkban
Őseink a vándorlásaik során Etelközben kerültek kapcsolatba a keresztyénséggel. Az első lépést Géza fejedelem tette meg a keresztyénné válás útján. Teljesen azonban nem akart elköteleződni. Fia, István király már komolyan vette Istent. Odaszánta magát és népét a keresztyén hitnek. Azt is megértette, hogy a hívő ember életében jelen kell lennie Isten akaratának. Ezért új törvényeket hozott. Hite ezekben a törvényekben, illetve az ország vezetésében is megjelent.
István törvényei nagy változást jelentettek a magyarok szokásaiban, életmódjában, vallás-gyakorlatában. Sokan ezért nem vették jó néven azokat. István király és az ő politikáját követő királyok érdeme az, hogy a magyar állam jelentős állama lett a középkori Európának, s a magyar nép felvette a keresztyén vallást.
2. István király idején
(997–1038)
Amikor István, nem kevés harc után, a magyarok fejedelme lett, folytatni kívánta apja bölcs politikáját. A fejedelmi tanáccsal tárgyalta meg, mit tegyen.
„– Isten megadta nekünk a győzelmet ellenségeink felett. Most már békességünk van a hazán belül. Ámde határainkon túl még nagyon sok ellensége van a magyarnak. Se a lengyel, se a német nem nézi jó szemmel országlásunkat! Mit tanácsoltok azért, hogy a nyugati keresztyén királyok gyanakvását eloszlassuk s minket magukkal egyenlő uralkodónak ismerjenek el?
– Felséges fejedelem – mondotta Asztrik püspök –, én azt gondolom, hogyha a nyugati királyokkal egyenrangú uralkodó kívánsz lenni, és hogy elismerjenek a keresztyénség védelmezőjének, akkor fordulj egyenesen a pápához, és tőle kérj koronát, királyi elismerést és megbízást.
– Helyes, helyes, ez jó tanács – kiáltották az ország nagyjai.”
(György Antal: Akikre nem volt méltó a világ. Bp., 1990.)
István hallgatott rájuk, és elküldte Asztrik püspököt Rómába, a pápához. II. Szilveszter pápa átadta neki azt a koronát, amit eredetileg a lengyel királynak készíttetett.
Az 1001. esztendő első napján, Esztergomban tették István fejére a koronát. Ettől kezdve a nyugati királyok elismerték keresztyén uralkodónak.
A keresztyén európai népekkel erősítette István kapcsolatát az is, hogy Gizellával, egy bajor herceg lányával kötött házasságot.
István király a keresztyénség mellett döntött. Tudta, hogy csak így szerezhet békességet az országnak. Erre vezette politikai bölcsessége mellett személyes hite, meggyőződése is.
István a hitére építette döntéseit is. Országában kemény kézzel vetett véget a pogány vallás gyakorlásának. Pásztorkodó őseinket a földművelésre taníttatta. Az országot vármegyékre osztotta, a megtermelt javakból tizedet szedett. Szigorú és igazságos király volt, de mindig megbocsátott annak, aki megbánta tettét.
„Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között!”
1Királyok 3,9
Tudod-e?
A Római Birodalom kettéválása után kialakult a keleti és a nyugati keresztyénség. A keleti keresztyénség központja Konstantinápoly, a nyugatié Róma lett.
I. István király szobra a Halászbástyánál
Hősök tere, Budapest