10. Imádkozzunk! A hálaadó imádság
Mózes és Mirjám éneke
Az Úr népe megmenekült, Izráel fiai végre szabadok voltak. Megtapasztalták, hogy az Úr, akiről Mózes beszélt nekik, erős és hatalmas Isten. Segít azokon, akik engedelmeskednek Neki, és segítségül hívják a bajban. Örömükben hatalmas ünnepet ültek. Mózes és nővére éneket is költöttek arról, hogyan szabadította meg az egész népet az Úr. A nép pedig egész éjjel énekelt, és körtáncot járt Isten dicséretére.
Mózes így énekelt:
„Erőm és énekem az Úr,
megszabadított engem.
Ő az én Istenem, őt dicsőítem,
atyám Istene, őt magasztalom.”
(Mózes 2. könyve 15,2)
Mirjám éneke:
„Énekeljetek az Úrnak, mert igen felséges,
lovat lovasával a tengerbe vetett!”
(Mózes 2. könyve 15,21)
Vágytál-e már igazán valamire? Milyen érzés várni rá, álmodozni róla? Egy szülinapi ajándékra, játékra, vagy az őszi szünetre, egy családi kirándulásra, egy mozifilmre? Hogyan érezted magad, amikor az álmod valóra vált?
Amikor tele van a szívünk örömmel és köszönettel, azt hálának nevezzük. Sok mindenért hálásak lehetünk a szüleinknek, nagyszüleinknek, testvéreinknek, barátainknak, tanítóinknak, azoknak, akik szeretnek minket és gondoskodnak rólunk.
A Biblia azt mondja, minden jó forrása Isten. Hálaadásra buzdít: „adjatok hálát Istennek, az Atyának mindenkor mindenért” (Pál levele az efezusiakhoz). Ő adta az életünket, a családunkat, a barátainkat, a tanárainkat. Neki tartozunk a legnagyobb hálával. Amikor imádkozol, elmondhatod, hogy mi mindent köszönsz meg Neki. Kezdd egyszerűen így: Köszönöm Istenem, hogy…
Jó Istenem, felébredtem,
Te őrködtél énfelettem.
Köszönöm, hogy megtartottál,
hogy felettem virrasztottál.
Óvj meg ma is szent kezeddel,
tekints reám szeretettel,
vezesd minden lépésemet,
ó, hallgasd meg kérésemet!
Ámen.
Én Istenem, jó Istenem,
becsukódik már a szemem,
de a tiéd nyitva, Atyám,
amíg alszom, vigyázz reám!
Vigyázz kedves szüleimre,
meg az én szeretteimre!
Mikor a Nap újra felkel,
puszilhassuk egymást reggel.
Ámen.
