< PreviousTanulmány10 társak, pedagógusok között a lelki élettel kapcsolatosan. Esetleg átmeneti időre, korláto- zottan, a fenntartó egyházközség vezető lelkésze is megbízható lehetne, de csak ebben a speciális helyzetben, és pl. egy nevelési évre. De inkább jobbnak látszik a pedagógusok kö- zött kiosztani a lelki feladatokat (akiket elvileg hitbeli szempontok szerint is választanak, ezért ők is alkalmasak lehetnek lelki feladatokra pl. áhítat tartása, nyilvános imádság és a személyes lelkigondozás, kirándulások, csendesnapok szervezése, amelyet a szokott rend szerint az intézmény általában végez is).” • „Az intézményi lelkész jelenlétét rendkívül fontosnak tartom, hiszen nézetem szerint ő tudja a leginkább biztosítani az intézmény keresztyén szellemű (krisztusi) működését. Több intézmény esetén a fenntartót képviselő lelkipásztornak sem ideje, sem figyelme nem jut arra, hogy ezt megtehesse. Egy gyülekezet, egy intézmény viszonylatában a gyülekezet és az intézmény mérete határozza meg, hogy ez mennyire működőképes. A lelkigondozás feladatát mindenekelőtt valónak tartom.” • „A mi intézményünkben már szolgál iskolalelkész 3 éve. Megteremtettük ennek a fel- tételeit. Munkaköri leírást dolgoztunk ki. A hittanórák mellett tanári bibliaórákat, áhí- tatokat tart, gyerekek lelkigondozását végzi, részt vesz a vezetőség munkájában, és az alkalmak szervezésében: pl. műsorok, adventi teaház stb. Ezáltal az intézmény lelkiségét és arculatát nagymértékben formáló személy. Hálásak vagyunk az Úr Istennek, hogy megtaláltuk ehhez az alkalmas szolgatársat.” • „Égetően szükségesnek tartanám, hogy az intézményi lelkészi státusz tisztázva legyen. Egyfelől az intézményi lelkészek kötelességeit illetően. Másfelől a fenntartó gyülekezethez és az ottani szolgálatokhoz való viszonyában: ha a fenntartó gyülekezetnek és szolgáló közösségének nem aktív tagja az intézményi lelkész, akkor az intézménybe járó diákok- nak a gyülekezettel való kapcsolata nemhogy erősödne, hanem inkább gyengülhet is, így az intézmény nem tudja betölteni egyik fő küldetését. Harmadrészt (ami ugyanennyire fontos) a megbecsültségét illetően: egy intézményi lelkész valóban más felelősséggel bír, mint egy gyülekezeti lelkész, de az intézményi lelkész is felelősségteljes szolgálat, ami- nek kijár a megbecsülés a lelkésztársadalom részéről is, egyébként intézményi lelkésznek nem fog elmenni az, akinek a szolgálata igazán építő lehetne (hanem elmegy az, akinek valamiért döcögőssé vált a gyülekezeti szolgálata). A másik javaslatomnak talán nincs realitása, de mégis ideális lenne, ha az intézményfenntartó gyülekezet lelkésze legalább 1 éves iskolai, pedagógusi gyakorlatra tenne szert (így könnyebben belehelyezkedhetne a pedagógusok és a diákok helyébe, amikor döntést hoz, vagy a kapcsolatot keresi velük).” • „Az iskolalelkészt azonosítják a hitoktatóval, feladata többrétű kellene, hogy legyen, és az órák megtartása helyett a hitoktatók koordinálásában látnám jelentőségét.”Tanulmány11 2. Az intézményvezetői kérdőív eredményei 2.1. Bevezető gondolatok és háttér-információk Az intéményvezetők számára készült felmérés hosszabb és bőségesebb volt a fenntartókénál. Itt 25 kérdésre vártunk választ a kitöltőktől. 63 intézményvezető küldte vissza, mely 34%-os ki- töltési arányt jelent. Az utolsó 5 kérdés az adott intézményre, a fenntartóra, illetve a település- re vonatkozott. A kitöltők 76,2%-ban egyházközségi, 17,5%-ban egyházkerületi és 6,3%-ban egyházmegyei fenntartású intézményt vezetnek. Ezek alapján zsinati, illetve református felső- oktatási intézményhez tartozó óvoda/iskola vezetője nem vett részt a felmérésben. Az egyház- kerületi megoszlás azt mutatja, hogy mind a négy egyházkerületből kaptunk visszajelzéseket. A háttéradatokból az is kiderül, hogy a kitöltők közül a legtöbben (47,6%) általános iskolát vezetnek, valamint, hogy 17,4%-uk többcélú intézmény (óvoda, általános iskola és/vagy középiskola) vezetője. De más intézménytípus is megjelenik a skálán. 17,5% 38,1% 27,0% 17,5% A kitöltők egyházkerületi megoszlása (n=63) Tiszáninneni Református Egyházkerület Tiszántúli Református Egyházkerület Dunamelléki Református Egyházkerület Dunántúli Református Egyházkerület 20,6% 47,6% 14,3% 7,9% 9,5% Kitöltők iskolatípus szerinti megoszlása (n=63) Óvoda Általános iskola Középfokú oktatási intézmény Általános iskola és középiskola egyben Óvoda, általános iskola és középiskola egybenTanulmány12 Az érintett intézmények 71,4%-a 30.000 fő alatti településen, 23,8%-a 30.000–1.000.000 fő közötti városban, és 4,8%-ban ennél nagyobb létszámú településen található. Az érintett református köznevelési intézmények közül a legnagyobb arányban a 251– 500 fő (31,7%), ezt követően a 101–250 fő közötti (30,2%) tanulólétszámmal rendelkező intézmények jeleztek vissza. A legalacsonyabb számban az 1001 fő fölötti tanulólétszámú intézmények képviseltették magukat. A tanulói létszámon belül rákérdeztünk a református diákok arányára is. Legnagyobb számban a 75%-nál több református tanulót felsorakoztató intézmények vannak (61,9%), de meglepő adat, hogy van olyan intézmény, ahol a reformátusok száma kevesebb, mint 25% a tanulói összlétszámhoz viszonyítva. Mindezeket áttekintve látható, hogy széleskörű volt a kitöltői réteg. 15,9% 30,2% 31,7% 20,6% 1,6% Az intézmény tanulóinak létszáma (n=63) 100 fő alatt 101–250 fő 251–500 fő 501–1000 fő 1001 fő fölött 3,2% 9,5% 25,4% 61,9% 25% alatt 25–49% 50–75% 75% fölött Református hit- és erkölcstanoktatásban résztvevő tanulók aránya az intézményben (n=63)Tanulmány13 2.2. Az intézményi lelkészek létéről Maga a kérdőív több részterületet vizsgált. Az első terület az aktuális helyzetfelmérés volt. Nagyon vegyes a kép annak vonatkozásában, hogy az adott intézményben van-e iskolalel- kész/óvodalelkész, és ha igen, milyen státuszban foglalkoztatják. Meglepő, hogy a visszajelző intézmények 30,1%-ában nincs alkalmazva intézményi lelkész, és 20,6% nem is jelezte ezt az igényét. Szintén elgondolkodtató a 14,3%-os óra- adói intézményi lelkészi státusz. Összességében viszont az intézmények 69,9%-a alkal- maz valamilyen módon köznevelési intézményi lelkészt. A nemleges választ adók eseté- ben arra is rákérdeztünk, hogy kihez tartoznak az intézmény hitéleti tevékenységei: azaz ki végzi a hittanoktatást, ki foglalkozik az iskolai/óvodai hitéleti alkalmak szervezésével és azok ellátásával. 38,1% 20,6% 17,5% 14,3% 9,5% Igen, teljes állásban Nincs Igen, félállásban Igen, óraadóként Nincs, de szeretnénk Van-e református lelkészi végzettséggel rendelkező iskolalelkész/óvodalelkész az intézményben? (n=63) 5 intézményben; 29,4% 3 intézményben; 17,6% 2 intézményben; 11,8% 2 intézményben; 11,8% 1 intézményben; 5,9% 1 intézményben; 5,9% 1 intézményben; 5,9% Református hitoktató szakos tanító nevelőtanár Az intézményt fenntartó egyházközség beosztott lelkésze Református hit- és erkölcstanoktató Református vallástanár Az intézményt fenntartó egyházközség lelkésze Az intézményt fenntartó egyházközség segédlelkésze Katechéta-lelkipásztori munkatárs Óvodalelkész/iskolalelkész hiányában ki végzi a hit- és erkölcstan oktatását? (n=13) 2 intézményben; 11,8% Református hittanár–Tanulmány14 A válaszokból kiderült, hogy mindkét területen többféle végzettséggel, státusszal ren- delkeznek a kollégák. Röviden összefoglalva: a hittanoktatást általában az arra jogosító végzettség birtokában végzik, míg a további intézményi hitéleti alkalmak magas arány- ban a fenntartó egyházközség lelkipásztorainak feladatai közé tartoznak. Hosszabban részletezve: a válaszokból kiderül, hogy hittanoktatást főleg hitéleti–pedagógiai dip- lomával (református hitoktató–tanító, hittanár–nevelőtanár, hit- és erkölcstan oktató, vallástanár, katechéta–lelkipásztori munkatárs) rendelkezők végeznek (76,4%). Ezzel szemben jóval kisebb arányban végeznek hittanoktatást az intézményhez kapcsolódó egyházközség lelkészei, akikről kiderül, hogy főleg az intézményi hitéleti alkalmak szer- vezése és megtartása (62,5%) a feladatuk. Ennél a kérdésnél egyéni válasz megadására is volt lehetőség. A válaszadók közül többen a hittanoktató, vallástanár végzettséget tüntet- ték fel. Egy intézmény (6,3%) jelezte, hogy náluk a hitéleti alkalmak szervezése és tartása az intézményvezető kezében van. 2.3. Az intézményi lelkészek végzettsége Az intézményi lelkészek 76%-a többdiplomás szakember, akik közül a többség valamilyen hitéleti-pedagógiai képzéssel rendelkezik (40%). De megjelenik a mentálhigiéné, vagy va- lamilyen más pedagógusdiploma is. Különösen érdekes, hogy az egyéb rovatból kiderül, hogy az iskolalelkészek/óvodalelkészek között fotográfus, szociológus és családterapeuta/ családkonzulens is van. 6 intézményben; 37,5% 6 intézményben; 37,5% 3 intézményben; 18,8% 1 intézményben; 6,3% Az intézményt fenntartó egyházközség lelkésze Egyéb Az intézményt fenntartó egyházközség beosztott lelkésze Az intézményt fenntartó egyházközség segédlelkésze Óvodalelkész/iskolalelkész hiányában ki végzi az iskolai hitéleti alkalmak szervezését és szolgálatát? (n=13)Tanulmány15 2.4. Ellátandó feladatok Azokban az intézményekben, ahol van iskolalelkész, bőséges feladatlista található a feladataikról, melyet az alábbi diagram összegez. Mivel fontos kérdés, hogy végezzen-e hittanoktatást az intézményi lelkész vagy sem, ezért tanulságos az a tapasztalat, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint az intézmények 86,4%-ában fontos és kiemelt terület ez a szol- gálat. Az intézmények 86,4%-ában fontos és kiemelt feladatuk ez a szolglálat. Ezen kívül még szervezői, egyházi arculatformáló és lelkigondozói feladatkörük van. A legkevésbé jelentős helyet a mediáció foglalja el ezen a listán. Az egyéb rovatban a kitöltők vála- szaiból kiderült, hogy egyes esetekben van, aki családterápiát tart (képzettség alapján), van, aki hittantábort és kirándulást szervez, illetve az is előfordul, ahol a munkaidő egy részévével a fenntartó rendelkezik. 28,0% 24,0% 12,0% 10,0% 10,0% 8,0% 6,0% 2,0% Igen, református vallástanár Nincs más végzettsége Igen, pedagógusdiplomával rendelkezik Igen, mentálhigiénés jellegű végzettsége van Egyéb Igen, református hit- és erkölcstanoktató Igen, pedagógus-szakvizsgával rendelkezik Igen, református hittanár– nevelőtanár Az iskolalelkésznek/óvodalelkésznek a lelkészi diplomája mellett van-e más jellegű végzettsége is? (n=44, 50 db választás)Tanulmány16 A visszajelzésekből megtudhatjuk azt is, hogy ahol van iskolalelkész/óvodalelkész, ott a hit- és erkölcstan oktatást 79,5%-ban nem egyedül végzik, vannak ezen a területen munkatársaik, akik hitéleti-pedagógiai végzettséggel rendelkeznek. 2.5. Intézményi kapcsolatok Milyen az intézményi lelkész kapcsolata az intézményvezetővel és a tantestülettel? Hol áll- nak ők, intézményvezetői szemszögből nézve az intézmény hiearchiájában? 56,8%-ban az intézményvezetés tagjai, általában teljes- vagy félállású alkalmazottként. Az intézményveze- tők az iskolalelkésszel való kapcsolatukat 86,4%-ban teljesen megfelelőnek tartották. 11,4% vélte úgy, hogy nagyrészt jól működik, de lenne mit javítani rajta, és csak 2,3% mondta azt, hogy inkább nem megfelelő, mint megfelelő. Örömteli eredmény, hogy az „abszolút nem megfelelő” választ senki sem választotta. Szintén az intézményvezető szemszögéből néz- ve, a pedagógusok nagyon vegyesen, de nagyrészt pozitívan állnak az iskolalelkészekhez, ugyanakkor a választási lehetőségek között megjelent az érdektelenül, a távolságtartóan és az ellenállóan kifejezés is. Egy visszajelzésben minden válaszlehetőség bejelölésre került, így az értelmezhetetlensége miatt kikerült a feldolgozásból. 3939 37 36 343434 3232 29 27 2626 24 22 18 1717 15 12 9 3 0 5 10 15 20 25 30 35 40 V á l a s z t á s o k s z á m a ( d b ) Milyen feladatkörök ellátását végzi az iskolalelkész/óvodalelkész? (n=44, 562 db választás) A: Tantestületi értekezleten való részvétel B: Áhítatok szervezése és tartása C: Hit- és erkölcstan tanórák tartása D: Az intézmény pedagógusainak lelkigondozása E: Tanulói csendesnapok, lelki napok szervezése F: Egyházi ünnepek szervezése G: Iskolai keretek között tartott ünnepi istentiszteletek tartása H: Az intézmény diákjainak lelkigondozása I: Pedagógusok számára bibliaórák/imaközösségek szervezése és tartása J: Pedagógus csendesnapok, lelki napok szervezése K: Vezetőségi értekezleten való részvétel L: Szülőkkel való kapcsolattartás M: Kapcsolattartás a fenntartóval N: Környékbeli lelkipásztorokkal való kapcsolattartás O: Kon¢rmációi felkészítés P: Ökumenikus kapcsolatok ápolása Q: A pedagógus intézménybe való felvételének folyamatában történő részvétel R: A tanulók felvételi folyamatában való részvétel S: Hittan munkaközösség vezetése T: Kiszállások szervezése, vezetése U: Mediáció az intézmény vezetősége vagy a fenntartó kérésére V: Egyéb ABCDEFGHIJKLMNOPRSTUVQTanulmány17 88,6%-ban úgy látják az intézményvezetők, hogy az iskolalelkész/óvodalelkész erősíti és meghatározza az iskolában/óvodában a református szellemiség formálódását, az in- tézmény feladatellátását és a nevelő-oktató munkát. A „nem” választ adó intézmények kis létszámban fordultak elő, az összes kérdésre adott visszajelzésüket áttekintve kide- rül, hogy nagyrészt teljes állásban, vagy félállásban alkalmaznak intézményi lelkészt, aki azonban sehol nem tagja az intézményvezetésnek. Az intézményi lelkész munkaideje nagy részében hittanórát tart, és intézményi kapcsolatai megfelelőek. A pedagógusok támogatóan, elfogadóan és partneri módon viszonyulnak hozzá. Ennek ellenére vegyes a megítélésük abban a kérdésben, hogy egy iskolalelkészre szükség van-e és segítség-e egyáltalán a református köznevelési intézményen belül. Talán hozzájárulna az arculat formálódásához, ha az intézményi lelkész is tagja lehetne az intézményvezetésnek, és hatékonyabban segíthetné az intézmény hitéletének alakulását. Az „igen” választ adók közül 32 fő ki is fejtette, hogy miért tartja az arculatformálás- ban, intézményvezetésben segítségnek az iskolalelkészt. Megjelenik benne az egyéniség szerepe, az iskolalelkész által ellátott tevékenységek fontossága, a kapcsolópont (híd) funkciója iskola és gyülekezet, diákok és egyház között, a lelkigondozás és más területek között egyaránt. Az alábbiakban olvasható néhány kiemelt gondolat: • „Személyiségével, kisugárzásával segítheti a református közösség alakulását.” • „A hitélet alakítása, formálása alapvető feladata az iskolának. Ennek irányításában nagy támasza az iskolavezetésnek. Ugyanakkor szervezi a gyerekközösségeket is, akik később integrálódhatnak a gyülekezet ifjúsági tagozatába.” • „Az iskolalelkész szolgálata meghatározó a református szellemiség kialakításában. Je- lenléte, munkája nélkül az egyházias jelleg nem jelenne meg ilyen markánsan intézmé- nyünkben.” 36 31 30 28 0 5 10 15 20 25 30 35 40 TámogatóanPartneri módonMegbecsülveElfogadóan V á l a s z t á s o k s z á m a ( d b ) Az intézmény pedagógusai hogyan viszonyulnak az iskolalelkész/óvodalelkész által végzett tevékenységhez? (n=44, 125 választás) Tanulmány18 • „Egyéniségéből és feladataiból fakadóan arcot ad a református vallásnak és egyháznak, ami az intézményvezetés törekvéseit nagyban támogatja, erősíti.” • „Jelenléte támogató, megnyugtató, biztos pont az intézmény életében.” • „Az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósításában, hangsúlyozásában alapfeladatokat lát el.” • „A bibliai történetek feldolgozásában.” • „Jelenlétével, hozzáállásával példát mutat. Áhítatok tartásával tanít.” • „Hitelesen közvetíti a református értékeket.” • „Hidat képez iskolánk tanulói, szüleik, pedagógusok és a fenntartó gyülekezet, presbité- rium között. Mélyíti a református hitet.” • „Sok hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk van, akik lelkigondozása nagyon fontos.” • „Ötletekkel, példamutatással, hitelességgel, jó szóval, jó cselekedetekkel, szervezéssel és lebonyolítással, észrevételekkel, kritikával, bátorítással, imádkozással.” • „Főleg a munkatársak körében, akiknek nincsenek református, sőt egyházi gyökerei, tud hatékony lenni a hiteles jelenléte, az eseményekkel, pedagógiai tevékenységekkel kapcso- latos igei kapcsolódásai. A református/egyházi gyökerekkel rendelkező munkatársak szá- mára megerősítést, erőforrást jelentenek az általa vezetett alkalmak.” • „Iskolánk nélkülözhetetlen „összetevője”, ő a kovász mind a tanulók, mind a kollégák számra. Minta tanulóink előtt, személyiségében testesíti meg mindazt, amit szeretnénk, ha gyermekeink, tanulóink majd magukkal vinnének az itt eltöltött évek után. Szolgá- latkészsége utolérhetetlen! A nevelő-oktató munkában segítő attitűddel és maximális szakmai tudással áll helyt. Végtelenül hálás vagyok a Mindenható Istennek, hogy ő a mi iskolalelkészünk!” • „Az óvodalelkészünk a fenntartó egyházközség lelkésze, így mint a fenntartó képvise- lője, részt vesz az intézmény arculatának formálásában, gyakori jelenlétével erősíti az egyházi jelleget, szellemiséget, az áhítatok tartásával lelki táplálékot ad a kollégáknak, közös programok szervezésével erősíti a csapatszellemet, a szülőkhöz, gyermekekhez való viszonyával követendő mintát ad minden dolgozónak.” • „A pedagógusok számára tartott lelkigondozással, áhítatokkal, valamint a gyerekek szá- mára tartott áhítattal.” • „Az intézmény mint lelki közösség hitéletének formálásában és annak megerősítésében nyújt érzékelhető segítséget. Személyiségével képes az evangéliumot a gyermekek számá- ra hitelesen közvetíteni és átadni.” • „Azon, hogy igazi lelki vezető legyen, még dolgozni kell, de a jelenléte egyértelműen po- zitív.” • „Intézményünk lelki fejlődésében nagy szerepe van a határozott lelki vezetésnek.” • „Az intézmény hitéleti alkalmait, az ünnepségeket, a családi istentiszteletek lebonyolí- tását együtt alakítjuk ki, beszéljük meg. Kiemelkedő zenei tehetségével (gyönyörű ének- hang, többféle hangszeren is játszik) minden alkalom színvonalát emeli. Vezetésével a Tanulmány19 városunkban egyedülálló módon gitár hangszeres oktatás is folyik az intézményben és furulyaoktatás is. Hittanversenyekre is felkészíti a gyerekeket. A hittanórák megtartása mellett 5–6. évfolyamon egyháziének-órákat is tart, osztályonként heti 1 órában.” • „Képviseli a lelkiséget, személyes beszélgetéseken keresztül mélyíti a hitet. A fenntartóval való kapcsolatban híd tud lenni. Erősíti a református identitást.” • „Minden iskolai helyzetben, feladatban, a nevelő-oktató munkában való jelenléte, az Isten igéjének közvetítése segíti a református szellemiség formálódását.” • „Maximálisan támogatja az intézményvezetőt vezetői munkájában, szolgálatai magas színvonalúak, személye teljes mértékben hiteles.” 2.6. Finanszírozási kérdések: lakhatás Mivel az intézmények számára gyakori kihívás a bérezés mellett a lakhatás kérdése is, így erre is rákérdeztünk. Vegyesek a visszajelzések, de legnagyobb arányban (47,7%) a fenntar- tó biztosítja ezt az iskolalelkész számára. Ezen kívül az egyéb rovatban megjelent további lehetőségként, hogy a lelkipásztor a saját házában lakik, illetve házastársa révén kap az egyházközségtől lakhatási támogatást. Az egyértelmű „igen” válaszok aránya (54,5%) csak kevéssel előzi meg a „nem” válaszokat. 2.7. Stratégiai gondolatok – merre tovább? Hogyan képzelik el az intézményvezetők az iskolalelkészség jövőjét, és mi az elvi állás- pontjuk ezzel kapcsolatban? A kérdőív egy egysége erre kérdezett rá, melyben minden kitöltő véleményére kíváncsiak voltunk (azokéra is, akiknek jelenleg nincs iskolalelké- szük). 95,2%-ban úgy vélik, hogy a jövőben segítheti a református szellemiség formáló- dását, az iskolák/óvodák feladatellátását, nevelő- és oktató munkáját, ha azokban iskola- lelkész/óvodalelkész szolgálatára is lehetőség nyílik. Ahogyan a fenntartók nagy része, az intézményvezetők nagy része is (71,4%) intézménytípus, illetve az intézmény nagysága 47,7% 40,9% 6,8% 4,5% Biztosít-e az Ön által vezetett intézmény az iskolalelkész/óvodalelkész számára valamilyen lakhatási támogatást? (n=44) Az intézmény nem, mert ezt a fenntartó biztosítja Nem, ilyen támogatást az iskolalelkész/óvodalelkész nem kap Igen, szolgálati lakást a közüzemi költségek térítésével együtt EgyébNext >