KILÁTÓ: Gondolatok az iskolalelkészségről MEGJELENIK ÉVENTE 4 SZÁM ■ LETÖLTHETŐ: REFPEDI.HU/MRN 2020 4 Magyar Református NevelésAz 57. oldalon a Mezőtúri Református Kollégium fotója látható. A címlapfotót és a lap többi illusztrá- cióját a pixabay.com-ról választottuk. E számunk elkészítését a hollandiai OGO Alapítvány támogatta. Szerkesztői előszó Üdvözlet az olvasónak! ■ SZÁSZI ANDREA 3 Tanulmány SZÁSZI ANDREA – BÁNNÉ MÉSZÁROS ANIKÓ ■ Elemzés az iskolalelkészség aktuális kérdéseiről 5 A kérdőívek szövegei 40 Műhely – témafelvetés MIHALINA LÁSZLÓ – MIHALINÁNÉ LIPTÁK JUDIT ■ Az iskolalelkészségről fenntartói szemmel 54 SZABÓ ELŐDNÉ ■ Iskolalelkészség és hittanoktatás: pro és kontra 58 SIBA BALÁZS ■ Felkészítés és támogatás: javaslatok az iskolalelkészi életpályához 61 MÁRKUS GÁBOR ■ Iskolalelkész – finomhangolás 64 Műhely – ökumenikus kitekintés HODOSSI SÁNDOR ■ A lelki igazgatók szerepe a görögkatolikus egyház köznevelési intézményeiben 70 KOCZOR TAMÁS ■ Az evangélikus iskolalelkészség meghatározottságai 74 Számunk szerzői 82A kiránduló emberek jól tudják, hogy új perspektívát kaphatunk azzal, ha felmegyünk egy kilátóba. Egyrészt azért, mert kitágul a tér a szemünk előtt, pontosabb és teljesebb képet kapunk. Másrészt jobban észrevesszük a kapcsolódásokat: feltűnhetnek új utak, esetleg kihívások. A távolba láthatunk, megtervezhetjük a következő úticélunkat, vagy éppen visszanézhetünk egy olyan helyre, ahol már korábban jártunk. Átvitt értelemben kilátóként szolgálhat számunkra ez a szám, mely a református is- kolalelkészség néhány kulcskérdését fogalmazza meg. Mérföldkő abban az értelemben, hogy mind a fenntartók, mind az intézményvezetők részéről felmerült az igény az intéz- mény lelkiségét támogató, keresztyén arculatformálásában meghatározó szerepet betöltő iskolalelkész munkájára. Ebből adódóan itt az ideje, hogy tisztázzunk néhány kérdést: Ki is az az intézményi lelkész? Pontosan mi a feladata? Melyek legyenek a fő tevékenységei? Milyen jövőkép vetíthető előre? Ez a tematikus szám egyben mérleg is, amiben számot vethetünk azzal, hogy hol tar- tunk most, pro és kontra milyen érveink vannak a témával kapcsolatban. Mint egy jó kilátóról átláthatjuk az iskolalelkészség leggyakoribb kérdéseit és aktuális helyzetét: a fenntartók és az intézményvezetők közel 100%-a fontosnak tartja, hogy le- gyen lelkipásztor egy református köznevelési intézményben. De mit tudunk erről a szol- gálati területről most? Milyen elvárásaink vannak/lehetnek feléjük? Erről is olvashatunk a kérdőívek elemzése kapcsán. Majd ráközelítünk egy-egy résztémára, amelyeket talán messziről nem vagy nem olyan jól látnánk. Egy jógyakorlat segítségével fenntartói oldalról is bemutatjuk az isko- lalelkészség működésének lehetőségeit. Ugyanakkor kitérünk az egyik sarkalatos pontra is: Tartson-e hittanórákat az iskolalelkész? Ötleteket kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatás hogyan készítheti elő ezt a szolgálatot, illetve vitaindítóként olvashatunk arról, hogy létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen alternatívák mentén működhet az iskolalelkészi életpálya. Lehet távolra is látni: evangélikus és görögkatolikus pozitív példák és jógyakorlatok segítségével, ahol már jól működik az „iskolalelkészi” terület. Vajon mit érdemes ezekből megtanulnunk és megfogadnunk? Kilátó… Mérleg... Mérföldkő… Bárhogyan is nevezzük, a lényeg ugyanaz: foglalkoz- nunk kell a témával. Ehhez kínálunk néhány gondolatébresztő írást. DR. SZÁSZI ANDREA Szerkesztői előszó3 ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!TanulmányokAz MRE Zsinata 2020 júniusában az RPI-t bízta meg a református iskolalelkészek jogál- lását, feladatkörét, felkészültségét elemző tanulmány elkészítésével. Ennek előkészítésére az RPI egy iskolalelkészekből és felsőoktatási szakemberekből álló munkacsoportot ho- zott létre. A munkacsoport arra az álláspontra jutott, hogy a helyzet széles körű megis- merésének érdekében egy kérdőíves felmérés elkészítésére és elemzésére lesz szükség. 2020 októberében megkerestük az intézményvezetőket, az iskolalelkészeket és a fenn- tartók képviselőit. A kérdőívekre érkezett válaszok elemzése a következőkben olvasható. BEVEZETŐ GONDOLATOK 2020. október 1-i adatok alapján a református köznevelés 168 intézménnyel rendelke- zik, melyek közül 81 többcélú intézmény. Az intézményvezetői kérdőívet 63 fő töltötte ki, mely 34%-os kitöltési arányt jelent. Az intézményeket 127 református egyházi jogi személy tartja fenn. A fenntartók részére készült kérdőívet 49 fő töltötte ki (39%), az iskolalelkészi kérdőívet 35 fő küldte vissza. Sajnos arra vonatkozóan nem sikerült hiteles felmérést végeznünk, hogy összesen hány köznevelési intézményben alkalmaznak in- tézményi lelkészt az MRE rendszerében, így ehhez kapcsolódó %-os eredmény nem áll rendelkezésre. A törvény használja az intézményi lelkész és a vallásoktató lelkész fogalmakat, viszont a köznyelv nem. A tanulmányban, az érthetőség kedvéért a köznevelési intézményben foglalkoztatott intézményi lelkészt röviden és összefoglalóan iskolalelkésznek (adott esetben óvodalelkésznek) neveztük. Tanulmányok5 SZÁSZI ANDREA – BÁNNÉ MÉSZÁROS ANIKÓ 1 ELEMZÉS AZ ISKOLALELKÉSZSÉG AKTUÁLIS KÉRDÉSEIRŐLTanulmány6 1. A fenntartói kérdőívek eredményei 1.1. Háttérinformációk, általános kérdések A fenntartói kérdőívet 49 fő töltötte ki (39%). 49%-uk egyházközségi fenntartó, 28,6%-hoz minimum két fenntartott intézmény tartozik, és a válaszadók között volt olyan is, aki 2–5 (24,4%), illetve 8 intézményt (2%) fenntartó egyházi jogi személy képviselője volt. A fenn- tartói kör tehát több területen is reprezentálta magát. A kérdőív több részből állt. A bevezető szakasz egy általános kérdésfeltevéssel indított. Ebben arra voltunk kíváncsiak, hogy a kitöltők véleménye szerint segítené-e az MRE köznevelési intézményeinek feladatellátását, nevelő-oktató munkáját, ha egy-egy adott intézményben intézményi lelkész szolgálatára is lehetőség nyílna. Nagyon magas arány- ban, 98%-ban igen választ adtak erre a kérdésre. Egy külön egységben lehetőség volt az iskolalelkész foglalkoztatásával kapcsolatos ál- láspontok kiválasztására: Legyen-e egységes? Legyen-e lehetőség a differenciálásra? Ha igen, akkor hogyan és milyen módon valósulhatna ez meg? A válaszadók 75%-a azt a javaslatot támogatta, hogy az iskolalelkész/óvodalelkész alkalmazása az intézmény tí- pusától, illetve nagyságtól függően, differenciált szabályok szerint, a helyi sajátosságo- kat figyelembe véve történhessen. Kisebbségben (25%) voltak azok, akik szerint főállású iskolalelkészt/óvodalelkészt kell alkalmazni egy református köznevelési intézményben. A differenciálás mellett voksolók intézménytípus, illetve az intézmény nagyság szerin- ti megkülönböztetésre is tehettek javaslatot. A válaszadók több lehetőséget is javasolhat- tak, amely eredményét az alábbi diagramon láthatjuk. A szakképzés és az óvoda kapta a legkevesebb szavazatot, bár a kitöltők fele ezekben az intézménytípusokban is fontosnak tartaná a lelkészi segítséget. Ez azt mutatja, hogy a köznevelési rendszerben a fenntartók elengedhetetlennek tartják intézményi lelkész bevonását. 25,0% 75,0% Főállású vagy dierenciált szabályok szerinti alkalmazás legyen? (n*=48) Minden református köznevelési intézményben legyen főállású iskolalelkész, óvodalelkész Az iskolalelkész, óvodalelkész alkalmazása az intézmény típusától, illetve nagyságától függően, di erenciált szabályok szerint, a helyi sajátosságoknak megfelelően történhessen *n=kitöltők számaTanulmány7 1.2. Ellátandó feladatok A kérdőív következő egysége a köznevelési intézményi lelkipásztor lehetséges feladatköreit vette sorra. Azért, hogy összehasonlítható legyen a háromféle vélemény, ez a téma, majd- nem ugyanazokkal az állításokkal mindhárom kérdőívben szerepelt. A jelenlegi, általunk ismert gyakorlat alapján 11 feladatterület felsorolásából választhattak a kitöltők, melyeket 1–5 skálán kellett fontossági sorrend szerint rendezniük. A legfontosabb 3 terület a követ- kező volt: • Pedagógusok, intézményi munkatársak lelkigondozása (4,83) • A gyermekek, tanulók lelkigondozása (4,73) • Hitéleti alkalmak, diakóniai szolgálatok szervezése, koordinálása (4,52) Legkevésbé a tudományos munkát tartották fontosnak a fenntartók (2,69), ami száma- iban messze elmaradt az összes többi terület jelentőségétől. A hasonló gondolkodásmódot mutatja, hogy az 1–2. helyre kerülő állításoknál nagyon kicsi a szórás, tehát nagyrészt azonos a fenntartók álláspontja. A 3–5. helyre sorolt fel- adatok esetében már kicsit nagyobb, de még jelentősebb a véleménykülönbség figyelhető meg a 7–9. helyen található feladatterületeknél. A legnagyobb különbség a tudományos munka és a környező gyülekezetekkel való kapcsolattartás szükségességének megítélésé- ben volt (1,15–1,16 a szórás). 36 33 26 23 0 5 10 15 20 25 30 35 40 Általános iskola Középfokú oktatási intézmény: gimnázium Középfokú oktatási intézmény: szakképzés Óvoda V á l a s z t á s o k s z á m a ( d b ) A köznevelési intézmények melyik csoportjában javasolja óvodalelkész, iskolalelkész szolgálatba állítását? (n=36, 118 db választás)Tanulmány8 1.3. Finanszírozási kérdések és további tisztázandó pontok Az alkalmazás tartalma mellett fontos kérdés a finanszírozás is. Mindhárom felkínált állí- tásra érkezett visszajelzés. Legkevesebben (6,2) a fenntartó költségvetésében látnák ennek a helyét. A többség (93,8%) vagy teljes egészében az intézmény költségvetésében (52,1%), vagy a feladatok arányában a fenntartó és az intézmény között megosztott módon (41,7%) látná ezt a feladatot megvalósíthatónak. Mivel a kérdőívben ennek részleteibe nem men- tünk bele, ezért annak további kibontása, illetve a megvalósítás lehetőségeinek feltérképe- zése egy későbbi feladat részét képezi. 4,83 4,73 4,52 4,25 4,19 4,06 3,90 3,583,58 3,48 2,69 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Á t l a g Mivel foglalkozzon az óvoda-/iskolalelkész a fenntartók szerint? (n=48) A A: A pedagógusok, intézményi munkatársak lelkigondozása B: A gyermekek, tanulók lelkigondozása C: Hitéleti alkalmak, diakóniai szolgálatok szervezése, koordinálása D: A szülők, családok lelkigondozása E: Hitéleti alkalmak személyes megtartása F: Kapcsolattartás a helyi, a környező gyülekezetekkel BCDEFGHIJK G: Részvétel az iskolavezetés munkájában H: Az iskolalelkész esetében hit- és erkölcstan tanórák megtartása I: Részvétel a gyermekek, tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében J: Szolgálatvállalás a fenntartó egyházközség, vagy egyházkerületi/egyházmegyei fenntartás esetén a helyi, illetve egy környékbeli egyházközség gyülekezeti munkájában K: Egzegetikai, tudományos munka 52,1% 6,2% 41,7% Iskolalelkész nanszírozási kérdései Az iskolalelkész/óvodalelkész lakhatásának, munkabérének és járulékos költségeinek nanszírozását a fenntartó és az intézmény költségvetésében megosztva kell megteremteni, az ellátott feladatok arányában Az iskolalelkész/óvodalelkész lakhatásának, munkabérének és járulékos költségeinek nanszírozását a fenntartó költségvetésében kell megteremteni Az iskolalelkész/óvodalelkész lakhatásának, munkabérének és járulékos költségeinek nanszírozását az intézmény költségvetésében kell megteremteniTanulmány9 Lehetőség nyílt arra is, hogy a kitöltők saját gondolataikkal gazdagítsák a téma feldol- gozását. 13 fő (26,7%) adott írásos visszajelzést, melyek nagyon tanulságosak és valóban elgondolkodtatóak. Volt, aki csak azt jelezte számunkra, hogy fontosnak és szükségesnek tartja az iskolalelkészségről való közös gondolkodást. Mások további tisztázandó kérdé- seket javasoltak, mint például: a függelmi viszony kérdései, a választás, ellenőrzés jog- körei, intézményekbe „beszolgáló” gyülekezeti lelkészek jogkörei, lelkészképzésben való felkészítés az intézményi lelkészi szolgálatra. Mások a jógyakorlatukat, tapasztalatukat osztották meg. Az alábbiakban a hosszabb, részletesebb és az előző felsorolásba kevésbé kategorizálható válaszokat gyűjtöttük össze: • „Csaknem 10 éve van iskolánkban iskolalelkész. Kiváló munkatársakat kaptunk sze- mélyükben. Nagyon szeretünk velük együtt dolgozni. (Egyszerre csak egy ilyen státuszú lelkész van.) Rendkívül fontos munkát végeznek iskolánkban. Az iskola és a gyülekezet életében az egyik legjobb döntés volt, amikor először iskolalelkészt alkalmazott az iskola. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a rátermettség, az elhivatottság és az ilyen irányú pedagógiai végzettség nem nélkülözhető. Illetve nem ja- vasolnánk, hogy kezdő lelkész legyen iskolalelkész. Jó, ha van pedagógiai végzettsége az iskolalelkésznek, és van gyülekezeti lelkészi tapasztalata is. Az is fontos tapasztalat, hogy az iskolalelkésznek saját maga kell megtalálnia azokat az utakat, csatornákat, melyeken keresztül az evangéliumot eljuttathatja a fiatalokhoz. Ehhez nagyon nagy önállóság és kreativitás is szükséges. Olykor az iskola vezetését is helyre kell igazítani, ha nem biblikus és/vagy nem református szellemiségű döntéseket akarnak hozni. Ilyen helyzetekben az iskolalelkész sokkal hamarabb tud cselekedni és szólni, vagy a fenntartót tájékoztatni, mintha csak a fenntartó szeme lenne rajta az iskolán.” • „Az iskola lelkész függelmi viszonya legyen tisztázott. Ki a főnöke? Ki határozza meg a feladatait? Ki ellenőrzi? Mi és ki határozza meg a fizetését? Nem szerencsés, ha a fenntar- tó egyházközség vezető lelkészének kevesebb a fizetése...., jobb állapotú lakásban lakik.” • „Nem látszik helyesnek, ha az intézményi lelkész feladatot a fenntartó egyházközség ve- zető lelkésze végzi, hiszen neki elsősorban a gyülekezeti munkára kell(ene) fordítania a kapacitásait. Bár bizonyára vannak olyan gyülekezetek is, ahol a két feladat – szabályo- zottan – összeegyeztethető. De azt le kellene szögezni, hogy az intézményi lelkész nem azért van, hogy a fenntartó egyházközség „gyülekezeti lelkészének” a fizetését kiegészítse, vagy biztosítsa. Nem biztos, hogy sikerül találni „megfelelő” intézményi lelkészt, a kiválasztás folyama- tát jó lenne szabályozni, esetleg a gyülekezeti beosztott lelkész kirendeléséhez hasonlóan alakítani ki – megelőzendő az intézményi lelkész és a fenntartó gyülekezet vezető lelkésze közötti későbbi konfliktusokat. Amennyiben (ameddig) nem sikerül találni „megfelelő” intézményi lelkészt, valahogy úgy kellene szabályozni, hogy a napi munka és a lelki élet akkor is biztosított legyen (esetleg mint most, ahol nincs intézményi lelkész): lehet, hogy több feladatot szétosztva a munka-Next >