MÓDSZERTANI CSIPEGETŐ MEGJELENIK ELEKTRONIKUSAN, ÉVENTE 4 SZÁM ■ LETÖLTHETŐ: REFPEDI.HU/MRN Magyar Református Nevelés 2020 2A 17. oldalon a cikk szerzőjének fotója látható. A címlapfotót és a többi illusztrációt az unsplash.com-ról választottuk. E számunk elkészítését a hollandiai OGO Alapítvány támogatta. Szerkesztői előszó Üdvözlet az olvasónak! ■ SZÁSZI ANDREA 3 Tanulmány DR. KÁDÁR PÉTER ■ Hozzájárulás a tehetség fogalmának értelmezéséhez 5 SZABÓNÉ DR. LÁSZLÓ LILLA ■ Gyermekteológiai szemlélet a katechézisben 11 DR. THOMA LÁSZLÓ ■ Bibliodráma a katechézisben 25 Műhely SZILÁGYI TAMÁS ■ Az intézményi lelkész feladatköréről egy kérdőíves felmérés alapján 39 DR. ARANY ERZSÉBET ■ A tárgyanimáció szerepe a hittanoktatásban 50 DR. SIBA BALÁZS ■ A tanári kérdés mint munkaeszköz 68 DR. SZÁSZI ANDREA ■ Digitális tanrend – rövid módszertani ötlettár a távoktatásban végzett hittanoktatáshoz 75 Számunk szerzői 82Szívet melengető érzés, amikor egy virágoskertben szétnézünk és sok- féle virág pompázik körülöttünk. Különleges és össze nem hasonlít- ható a szépségük, az illatuk. Ahhoz, hogy ilyen szépek legyenek, gon- doskodásra van szükségük. Nem ugyanazt a gondozást igénylik. Más a vízigényük, máskor nyílnak, eltérő lehet akár a növekedésük, de még a napi ritmusuk is. Ahhoz, hogy a virágoskertben élmény legyen szét- nézni, sok odafigyelésre, ismeretre és szeretetre van szükség. Nem véletlen a példa. A ránk bízott gyermekek és fiatalok is külön- legesek és sokfélék, akárcsak a virágok a kertünkben. Vannak tipikus és atipikus fejlődési utak, eltérő, öröklött tulajdonságok, képességek és sokféle háttér és egyéni sajátosságok. Ahhoz, hogy komplex szemé- lyiségfejlesztést végezhessünk és segítsünk nekik kibontani a bennük rejlő lehetőségeket, szeretetre, odafigyelésre, egyénre hangolódásra és olyan módszertani ismeretre van szükség, amely által utat találunk a tanulók értelméhez és szívéhez. Ehhez szeretne a jelenlegi kiadvány egy kis segítséget adni. Korábbi katechetikai MRN számokban volt már szó módszerekről, ezekhez kapcsolódva – módszertani csipege- tőként szemezgetünk különféle témákból. Így szó lesz a bibliodráma módszeréről, tárgyanimációról, a tanári kérdés lehetőségeiről és di- gitális alternatívákról, melyekkel a hittanórai (de más tantárgyakhoz kapcsolódó módszertárunkat) is bővíthetjük. A csipegetés előnye, hogy más területekbe is belekukucskálhatunk. Így a tehetség fogalmát gondolhatjuk át bibliai szempontok alapján, valamint az intézményi lelkész feladatköréről kapunk tapasztalati visszajelzést egy 2019-ben végzett kérdőív alapján. Izgalmas téma még a tanulmányok között található gyermekteológiai szemléletmód is, amelybe röviden bevezet a szerző. Jó csipegetést, fejlődést és növekedést kívánok Pál apostol intelmé- vel, melyet a korinthusi gyülekezet számára fogalmazott meg: „Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést! (1Kor 3,6) A feladat, a lehetőségek meglátása a mienk, de az áldás Istentől érkezik. Hiszem, hogy Ő megadja azt. DR. SZÁSZI ANDREA Szerkesztői előszó3 SZERKESZTŐI ELŐSZÓTanulmányokA KERESZTYÉN ISKOLA RÉSZVÉTELE A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN A hazai köznevelési rendszer megúju- lási folyamatában idestova két évtizede központi témává vált a tehetség kutatása (kreatológia): 1 a tehetséggondozás elmélete és gyakorlata. A kapcsolódó személyiség- pszichológiai, fejlődés- és neveléslélektani kutatások, modellek és módszerek abban megegyeznek, hogy a tehetség nem elég önmagában, nem tör utat magának, hanem igenis szüksége van a képzésben szerzett kompetenciákra, támogató környezetre, megfelelő módszertani esetkövetésre: a pontos diagnosztikára alapozott beváloga- tásra, a tehetségfejlesztésre, -gondozásra és a hatásvizsgálatra, a stratégiaalkotás lépése- in keresztül. 2 Más szóval, a tehetségnek meg kell tennie azt a rögös utat, amely az adott- ságtól a képességig vezet. 3 Hogyan vesz részt ebben a folyamatban a keresztyén iskola? Másolnia kell bevált jógyakorlatokat, vagy kidolgozhatja akár a saját tehetségsegítő pedagógiai programját, kezdve a tehetség mint személyiségpszicho- lógiai és társadalmi jelenség bibliai alapve- tésénél? Más szóval: evangéliumi, keresz- tyén módon be tudunk-e kapcsolódni ebbe a megújulási folyamatba? (Ez a gyakorlat- ban már régen elkezdődött: a törökszent- miklósi református általános iskola úttörő vállalkozásától, valamint – középfokon – a Baár-Madasban elért jelentős tehetséggon- dozó programtól kezdve, már több tucat református köznevelési intézmény csatla- kozott a Tehetségpont-hálózathoz idő köz- ben.) Esetleg, sajátos szempontokkal hozzá tudunk-e járulni a szakmatársadalmi közös gondolkodáshoz, amely az Új Nemzedék Központ által akkreditált nemzeti tehetség- műhelyekkel, és a Matehetsz tehetségpont- jaival az európai tehetségsegítő hálózatig terjedően folyik napjainkban? Szerénytelenség nélkül sem hallgathatjuk el, hogy elődeink, a magyar református kol- légiumi hálózat építőiként eleve a tehetség- gondozásra alapozták iskolapolitikájukat, mivel a közoktatás utóbbi hetven évében, az önmagában örvendetes eltömegesedése előtt, az iskoláztatás alapja a beválogatás volt: a jó eszű, szorgalmas, kevésbé sze- rencsés esetben, a fizikai munkára alig al- kalmas gyerekek családi kiválasztásával és Tanulmányok5 DR. KÁDÁR PÉTER HOZZÁJÁRULÁS A TEHETSÉG FOGALMÁNAK BIBLIKUS ÉRTELMEZÉSÉHEZTanulmány6 iskolába küldésével. Egy földműves család egy – a legérdeklődőbb gyermekével – ta- lán megengedhette magának azt a luxust, hogy iskoláztatja. Ez a társadalmi tradíció önmagában is része volt a korabeli tehetség- gondozásnak, amely ezen a spontán, vagy az iskolák által gondozott formában, tudatos 4 beválogatáson alapult. Ehhez járult hozzá a tehetségtámogatás kultúrája, a szegény sorsú diákok felkarolása, külföldi tanulmányainak finanszírozása magánszemélyek, a kollégiu- mok köré szerveződő hagyatékok és alapít- ványok, a jókedvű adakozók, vagy éppen a városi „kegyúri” patronátus 5 jóvoltából. Az alábbiakban a Pécsi Református Te- hetségközpont egyik munkásaként igyek- szem hozzájárulást adni ehhez a közös gon- dolkodáshoz. TÁMPONTOK A FOGALMAKBAN A tehetség fogalmának bibliai alapjait haj- lamosak lennénk a talentumok példázatára visszavezetni. Való igaz, a fogalom történetét tekintve a parabolikus irodalommal vonul be a keresztyén, európai gondolkodásba. Azon- ban ha utánanézünk a fogalmak jelentéstani és szellemtörténeti összefüggéseinek, mint általában a közhelyekkel, itt is úgy járunk, hogy ambivalens eredményre jutunk. Igaz is, meg nem is, hogy helyénvaló, ha a tehetség- kérdést a talentumokkal hozzuk kapcsolatba. Ezzel a fenntartással megerősítem Kodácsy Tamás kétkedését a talentumok és a tehetség fogalmának ekvivalens értelmezése felől. 6 Igaz a megfeleltetés, amennyiben maga a fogalom utal arra, hogy mindenki kap aján- dékokat, amelyekkel sáfárkodnia kell. Ilyen a tehetség mint Istentől kapott adottság is, amely tehát (és legfeljebb) etikai értelme- zésben feleltethető meg a talentumnak. A példázat eredeti biblikus teológiai értelme azonban másról szól. A példabeli tőketulajdonos Istenre vonat- koztatható. Szolgái, akiket különböző mér- tékben bíz meg javai forgatásával, pedig azok a népközösségek, amelyek így vagy úgy kap- csolatba kerültek adományaival, az Ige és a Lélek ajándékaival. Ezeket az adományokat az üdvtörténet során kapták ezek a közössé- gek. A teljes adománysort a Róm 9-ben Pál így leltározza, honfitársairól szólva: „…akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicső- ség, a szövetségek és a törvényadás, az isten- tisztelet és az ígéretek, 5 akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint…” 7 Ez a lajstrom a tíz talentumnak vagy az öt minának megfelelő értékmennyiség, tehát a legnagyobb értékű letét és megbízatás (vö.: a depositum fidei toposszal). A másik két példázatbeli szolga ennél kevesebbet kap. Ki az, aki Isten szövetségéből, ígéreteiből, törvényéből kevesebbet kapott? Ilyenek a samaritánusok a Hexateuchosszal. Ilyenek a pogányok a „szívbe írt törvénnyel”, vagyis a lelkiismeret adományával 8 , és az életről való isteni gondoskodás szövetségével, amely Nóéval köttetett. 9 A példázatokról korábban említettem, hogy azok Isten országára fókuszálnak. Az Isten országa pedig az eszkatológia központi témaköre, amely léptékében a világ időben és térben kitágított, népközösségi méretei- ben láttatja Isten terveit, elvárásait és várható cselekvését, valamint az azokra ajánlott, hit- ben sürgető, adekvát, (a bölcsességirodalom értelmében) „értelmes” válaszokat. 10 Ennélfogva a példázatbeli talentum is sokkal inkább a népközösségek (zsidóság, Tanulmány7 samatritánusok, pogányok) összefüggésé- ben alkalmazható, semmint individuális ér- telmezésben. Amiben analógia mutatkozik, az a példázat üzenetének egyfajta etikai al- kalmazási lehetősége. A talentumok példá- zata tehát csak áttételesen és korlátozottan alkalmazható közvetlenül a tehetségre. Az analógia abban áll, hogy amit Istentől kap- nak az emberek – akár közösségként, akár egyénenként – azt forgatniuk kell, azzal te- endőjük van, és azzal el is kell számolniuk az ajándékozó előtt. Akkor tehát, hol keressük a tehetség bib- liai alapjait? Meggyőződésem és legjobb tudásom sze- rint egy ó- és egy újszövetségi fogalom felel- tethető meg hitelesen a tehetség fogalmának. Az Ószövetségben a bölcsesség (hokmáh) az a szellemi érték, amely (a bölcsességiro- dalomban hüposztatikus formában, meg- személyesítve) az emberek mesterségbeli tudását 11 és az élethez való „értelmes” hoz- záállását, valamint az Istenhez való helyes viszonyulását határozza meg. Ennek híján az ember bolond, ostoba, gonosz és vesze- delmes útra téved. 12 A bölcsesség folytán viszont helyesen él a neki adott lehetősé- gekkel, jól bánik a kapott ajándékokkal, és tudja a dolgát a földön. Nem utolsó sorban pedig adaptív módon reagál Isten dolgaira, őt megszólító tanítására, a törvényre, a böl- csesség intésére. Végső soron a bölcsesség Istentől jön. A hokmáh perszonifikálása a fogság ko- rabeli és azutáni zsidóságban, valamint az intertestamentális korban és az Újszövet- ségben, a logoszban szublimált módon sej- teti isteni eredetét. A logosz isteni szellemet hordozva teremti meg a világot, és viszi elő- re benne a dolgokat Isten terve szerint. A lo- gosz az, amely a jó, a nemes, üdvös és dicső- séges dolgokat mozgatja az emberek javára, Isten akaratát teljesítve. A bölcsesség-logosz fontos jellemzője a teremtő, alkotó munka. A bölcsesség adománya által a Teremtő Isten alkotó munkatársává avatja a bölcs mester- embert és az Isten útját járó istenfélőt, aki az élet nagy tétjében bizonyul mesternek, „bol- dognak”, vagyis aki jó úton jár és végül célba ér (héberül: ashré). A bölcsesség az élet va- lóságában, tettekben és eseményekben mu- tatkozik meg. Ez a Logosz testesül meg Jézus alakjában és életművében. 13 Az Újszövetségben a Szentlélek Isten ado- mányai, más szóval a lelki vagy kegyelmi ajándékok (közgörögül: dóréma, charisma) ruházzák föl az egyes embert különös adottságokkal 14 . Ezek az ajándékok feladat- ra kötelezik a megajándékozottat. Pontosan fogalmazza meg ezt az ajándék és feladat közötti összefüggést a Heidelbergi Káté 55. kérdése, amely az Anyaszentegyházról tanít. Ebben a közösségben ugyanis elemi elvárás, hogy „mindenki kötelességének ismerje, hogy ajándékait készséggel és örömmel fordítsa a többi tag javára és üdvösségére.” 15 Mind a bölcsesség, mind pedig az aján- dék fogalmában, illetve ezek bibliai kontex- tusában az alábbi közös vonásokat állapít- hatjuk meg: ■ a bölcsesség / ajándék mint adottság, hozzáértés, erősség Isten adománya ■ alkotó képességeket mozgósít az ember- ben, amelyek fejleszthetők, törekedni le- het a kibontakoztatásukra ■ tettekben, tevékenységben nyilvánul meg ■ elkötelez a közösség iránti hasznosságra, a közösség üdvére adatik ■ az adományozó számon kéri hasznosítá- sát.Tanulmány8 Mindezek a tehetségre egy az egyben vo- natkoztathatók, akár a bibliai tartalom ön- kényes felülírása, akár az átvitt értelmű eti- kai alkalmazás erőltetése nélkül. A tehetség fogalmát tehát az általános, profán értelmet is hordozó ószövetségi „bölcsesség” és az új- testamentumi „ajándékok”, a gyülekezeti kö- zösségben közölt „lelki ajándékok,” „kegyel- mi ajándékok” szinonimájaként hitelesen és helyesen értelmezhetjük. Ez a helyes értel- mezés pedig abban lesz kalauzunkká, hogy az élet gyakorlatában hogyan viszonyuljunk helyesen a tehetséghez, a tehetség segítésé- hez és a tehetséges fiatalok neveléséhez. TÁMPONTOK AZ ÜDVTÖRTÉNETBEN A fogalmakon túl, Isten kiválasztott em- bereinek történetében tudjuk megismerni, hogy viszonyul Isten a tehetséges ember- hez, és milyen viszonyulást vár el magától a megajándékozottól. Ilyen személyiségek Ábrahám utódainál kezdve: Izsák, Jákób, József, valamint a bírák közt Sámson, a pró- féták közt Sámuel, a királyok közt Dávid, az Újszövetségben pedig Keresztelő János. Különös bibliai példa az ószövetségi Iz- ráel népe mint kollektív személyiség. Izráel kiválasztása hasonló jegyeket hordoz, mint amilyeneket az egyszemélyi kiválasztás tör- téneteiben figyelhetünk meg. Maga a kivá- lasztás Istenre utaló cselekmény. 16 Termé- szetesen Jézus Krisztus alakja és története mindenestől kiemelkedő ebben a sorban, ezért itt külön nem térünk ki a Megváltó életútjára, hiszen ő minden elődjének a ki- válóságából és rábízott feladatából részese- dett, azokat személyében összesíti hármas tisztségével. 17 Ezeknek az embereknek az életútjában közös vonásokat fedezhetünk fel; egyúttal Isten tehetségadó munkájának azonosító jeleit, elvárásait és céljait ismerhetjük meg történetükben. Ilyen azonosságok: ■ a születés módjában, idejében, a születé- si sorrendben adott különlegesség; Jákób másodszülöttségét agilitásával feledteti; József anyjának, Jákób szeretett (első- rangú) feleségének, Ráhelnek az elsőszü- löttje; Sámson időskorú szülőktől, anyja hosszú meddősége után születik (hason- ló születéstörténetről számol be Lukács evangéliuma Keresztelő János életútja kapcsán); Dávid pedig, éppen hogy, utol- só a sorban testvérei között; ■ különös genezisük a kiválasztottságuk- ra utaló jel, akár a családjukban elfoglalt helyük folytán, vagy épp azzal ellentétben (Isten által) kijelölt üdvtörténeti pozíció- juk révén; ■ különleges adottságokkal felruházottak, amely adottságaik egy meghatározott fel- adatra minősítik őket: Jákób kitartó sze- relmét és vállalkozásait feltűnő áldások kísérik (a nyáj szaporulata, bátyja kien- gesztelődése, József kiemelkedése a Jákób- fiak sorából). József pályája álomlátó, majd álomfejtő képességével emelkedik magas- ra. Hozzá hasonlóan Dániel is bölcsessé- gével, értelmével 18 és látomásfejtő képessé- gével, tehetségével 19 emelkedik ki kortársai közül. Sámson názír voltával és különleges testi erejével rí ki a sokaságból. Hozzá hasonlóan Keresztelő János is názír, nála azonban a különleges testi erőt a spirituális hatóerő váltja ki. Dávid csenevész fiúként furfanggal győzi le a behemót bajnokot, és dinasztiaalapító, hosszú uralkodásával bi- zonyul isteni kiválasztottnak;Tanulmány9 ■ működésüket látványos eredmények, ál- dások kísérik, megpecsételve isteni kül- detésüket; ■ az általuk elkövetett hibák is megnöveke- dett (hangos, szétterülő) következmények- kel járnak, olykor súlyos próbatételeknek kitéve őket; Isten különleges bánásmódja pedig nem mentesíti őket hibás vagy vét- kes tetteik következményeitől, sőt…; ■ küldetésük azt az üzenetet közvetíti, hogy Isten nem feledkezett meg választott né- péről, és mindent megtesz szabadításu- kért; ezt a mentő szeretetet személyes sorsukban is megtapasztalják; ■ sorsuk, tetteik, bukásuk és sikereik min- denestől a nép közösségéhez kötik őket; képességeiket a nép javára kell kifejteni- ük. Cserébe a népközösség megőrzi em- léküket, hogy fenntartsa a működésükből származó áldásokat. TANULSÁGOK A BIBLIAI TÁMPONTOK ALAPJÁN Ezek után összegezzük, milyen azonosságo- kat tudunk a tehetségre vonatkoztatni a bib- liai fogalmakból és a kiváltságos személyek történetéből: ■ a tehetség megkülönbözteti, kiválasztja le té teményesét a kortársai közül. ■ Meghatározott célra, feladatkörre, tiszt- ségre kvalifikálja hordozóját. ■ Ennek betöltése során különleges ered- ményekben mutatkozik meg. ■ A tehetséges ember tehetsége nem men- tesíti őt a közösséget szabályozó normák alól, bár számos konfliktusba sodorja őt ezekkel a normákkal és magával a közös- séggel. ■ Az őt körülvevő közösség iránti elköte- lezettségét kell tanúsítania abban, hogy teljesíti a tehetségében számára kijelölt feladatot. Ezzel a feladatával a közösségé- nek a javát, életének kiteljesedését hiva- tott szolgálni. A fentiekben egyúttal a tehetség művelve birtoklásának inherens etikáját, a tehetség le- téteményesének egyedi bánásmód iránti igé- nyét, ugyanakkor az őt kötelező funkcionális és közösségi jellegét is megfogalmaztuk. A tehetségsegítésben, a beválogatástól a tehetséggondozó-fejlesztő munkán át a hatásvizsgálatig és a stratégiai tervek kidol- gozásáig ezekből a premisszákból kell kiin- dulnunk a református, keresztyén nevelési térben. Jó pedagógusként hozzá kell segí- tenünk tehetséges tanítványainkat ahhoz, hogy természetesen viszonyuljanak kü- lönleges adottságaikhoz, legyenek kitartók a kudarcaikban és tekintsék tehetségüket olyan kiváltságnak, amelynek azért lehettek birtokosai, hogy általa hasznossá váljanak az őket körülvevő közösségben. Tehetségük hasznosításával végső soron Teremtőjüknek tartoznak. A tehetség gyakorlati művelése, csiszolása, közösségi hasznosítása maga- sabb szintre emelve, a hálaáldozat értékes, keresztyén kifejezési formája. Hasonlóan tudatosan kell felkészítenünk a tehetség környezetében élő szülőket, pe- dagógusokat, kortársakat, hogy a különle- ges adományhoz ők is természetesen viszo- nyuljanak, finoman érzékeljék a tehetség természetes különbözése és a normativitás egészséges határait, emlékeztessék a tehet- séget a közösség iránti alázatra, ugyanakkor legyenek türelmesek, hogy hadd végezhes- se szabadon azt, amit szeret, és amiben ki- emelkedően teljesít. Next >