„ENGEDJÉTEK HOZZÁM JÖNNI...” (LK 18,16) Gyógypedagógia és katechézis MEGJELENIK ELEKTRONIKUSAN, ÉVENTE 4 SZÁM ■ LETÖLTHETŐ: REFPEDI.HU/MRN Magyar Református Nevelés 2019 4A címlapfotót és a kötet további illusztrációit a pixabay.com-ról és a shutterstock.com-ról választot- tuk. E számunk elkészítését a hollandiai OGO Alapítvány támogatta. Szerkesztői előszó Üdvözlet az olvasónak! ■ SZÁSZI ANDREA 3 Tanulmány DR. SZÁSZI ANDREA ■ Bibliai szempontok a fogyatékosság értelmezéséhez és a morális modell kritikai reflexiója 6 BORI JUDIT ■ Különleges bánásmódot igénylő gyermekek befogadása a református fenntartású köznevelési intézményekben 22 ÉDESNÉ PÁL EDINA ■ Inkluzív szemlélet a hittanoktatásban, különös tekintettel a látássérültek katechézisére 41 Műhely MAKRÁNÉ GRÓF JUDIT ■ Autista gyermek a hittanórán 54 BERKI VIKTÓRIA ■ A vallástanár/hittanoktató szerepe az inkluzív konfirmációi felkészítés és konfirmáció megvalósításában 70 Szemle DR. SIBA BALÁZS ■ Neurobiológia a tanításban – Mariale Hardiman: The Brain-Targeted Teaching Model for 21st-Century Schools című könyvének ismertetése a hittanoktatás szempontjából 84 ZIMÁNYI NOÉMI ■ Ben Furman: Megoldásközpontú gyermeknevelés a gyakorlatban – Kreatív, játékos finn módszer a nehéz helyzetek és viselkedési problémák leküzdésére 90 Számunk szerzői 95„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket” Mt 8,14 Gyógypedagógiai kérdések a katechézisben A kegyelem mindenkié. Isten Igéje egyaránt szól gyermekekhez, fiatalokhoz és felnőttekhez és nem tesz különbséget közöttünk, legyen szó tipikusan vagy atipikusan fejlődő, gondolkodó, érző embe- rekről. Azért, mert Isten szeretete át tud ölelni egyé- neket, egyéni sajátosságainktól függetlenül és az örökkévaló üzenet mindannyiunk számára ugyanaz: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16). A teológiai alapigazságot azonban, ha pedagó- giailag adjuk át, akkor fontos, hogy odafigyeljünk azokra a szemé- lyekre, akikhez hangzik Isten Igéje. Hogyan érintheti meg őket az Üzenet? Értik-e egyáltalán az elhangzottakat? A hittanoktatásban, de keresztyén pedagógusként is fontos erre odafigyelnünk. Itt már fontossá válnak a nem megszokott (atipikus) fejlődési utak. Annál is inkább, mert, ha szétnézünk a tanóráinkon egyre nagyobb szám- ban vannak jelen a teljesítményzavarokkal, részképesség zavarokkal küzdő, valamilyen fogyatékkal élő vagy éppen viselkedési zavaros gyermekek és ifjak. A keresztyén pedagógusok, ezen belül a hittan- oktatók pedig várják a segítséget: hogyan tudjuk az ő képességeiket megfelelően kibontakoztatni, segíteni az Ige értésüket, támogatni az értelmi, érzelmi és hit fejlődésüket. Ennek a nagy feladatnak kis szeletét vállaltuk be azzal, hogy az MRN-ben egy gyógypedagógia és katechézis/keresztyén pedagógia témájával foglalkozó tematikus számot állítottunk össze. Gyógypedagógusok gyakran mondják azt, hogy a Szentírás alap- ján a fogyatékosságot a morális modell szemléletmódjának megfele- lően lehet értelmezni. Az első tanulmány ezt a modellt boncolgatja és ad biblikus szempontokat az értelmezéshez. Bori Judit, a Református EGYMI igazgatója egy általa készített fel- mérést mutat be, melyben azt vizsgálta, hogy milyen a református Szerkesztői előszó3 ÜDVÖZLET AZ OLVASÓNAK!Szerkesztői előszó4 iskolák hozzáállása, gondolkodásmódja a különleges bánásmódot igénylő gyermekekhez. A mindennapokhoz közeledve, egy részterületre koncentrálhatunk a látássérültek katechézise kapcsán, majd a műhely rovatban egy másik speciális területről, az autizmus spektrum zavarról, hittanórai megje- lenéseiről és megoldási lehetőségekről olvashatunk. A sort egy izgal- mas témafelvetés zárja. Berki Viktória írása a gyülekezeti katechézis, ezen belül az intellektuális képességzavarral élő (értelmi fogyatékos) fiatalok konfirmációi felkészítésének lehetőségeit vizsgálja. Illetve két részletes, témához jól kapcsolódó könyvbemutatót is olvashatunk. Az egyik az agyi plaszticitással, illetve a neurobiológia pedagógiai következtetéseivel foglalkozik – nagyon gyakorlatiasan és érthetően, míg a másik a nehéz helyzetekhez kínál alternatívákat a megoldásközpontú gyermeknevelés lehetőségének bemutatásával. Isten kegyelméből, ez a szám csak az első, azok között, melyben a gyógypedagógia és a katechézis/keresztyén pedagógia kapcsolópont- jait felfedezhetjük. DR. SZÁSZI ANDREATanulmányTanulmány6 BEVEZETŐ GONDOLATOK A fogyatékosság fogalma folyamatosan vál- tozott az emberiség gondolkodásmódjával együtt. A fogyatékos emberekkel való bá- násmódot és a hozzájuk való viszonyulást, illetve magát az adott kor fogyatékosság paradigmáját meghatározták a következők: ■ az adott kor testről és lélekről való gondol- kodásmódja, ■ az, hogy mire koncentráltak velük kapcso- latban, ■ milyen megküzdési stratégiákat választot- tak. Alapvetően a fogyatékosságnak négy mo- delljét különböztetjük meg. Ezek a követ- kezők: ■ morális modell: kiindulópontja, hogy az emberi fogyatékosság oka az egyéni bűn. Ennek részleteiről fogok a következők- ben írni. ■ orvosi (medikális) modell: mely szerint a fogyatékosság az ember egyéni tulajdon- sága. Hangsúly a hiányon van és a cél a test, testi fogyatékosság megjavítása, kor- rekciója, képesség fejlesztése. ■ szociális modell: az egyéni felől a közösség felé mozdul el. A fogyatékosságot a tár- sadalmi kirekesztettség felől nézi és arra keresi a megoldásokat, hogyan nem lehet kirekesztett az, aki valamilyen fogyaték- kal él. ■ emberi jogi modell: napjaink fogyaté- kosságtudományának látásmódja. Kiin- dulópontja az, hogy minden embernek alapvető emberi méltósága van és ez ugyanolyan jogon jár a fogyatékkal élők- nek is. Az őket érintő kérdésekben fontos az aktív közreműködésük és a „szavuk” megszólaltatása. 1 A fentiek közül jelenleg a morális modell kritikai vizsgálatával szeretnék foglalkoz- ni. Ez a modell szorosan kapcsolódik a spiritualitáshoz, illetve hangsúlyozottan jelent meg a középkori keresztyénségben. Ha azonban valami a keresztyénséghez kapcsolható, kritikailag csak akkor lehet mérlegre tenni, ha a keresztyénség szent könyve, a Biblia mérlegére tesszük. Ezért a modell bemutatása után megvizsgálom, hogy mit mond erről a témáról a Szentírás és valóban biblikusak-e a morális modell szempontjai. Hipotézisem, hogy nagyrészt DR. SZÁSZI ANDREA BIBLIAI SZEMPONTOK A FOGYATÉKOSSÁG ÉRTELMEZÉSÉHEZ ÉS A MORÁLIS MODELL KRITIKAI REFLEXIÓJATanulmány7 nem azok. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy ha ez igaz, akkor van-e a Szentírás- nak tanítása, és ha igen, akkor micsoda, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Mivel a téma túlságosan széles körű, ezért jelen ta- nulmányban csak az iránymutató fő szem- pontokat tudom kiemelni. A témához való személyes kapcsolódá- som, hogy hívő emberként számomra a Szentírás több egy könyvnél: Isten szava és az életemre való útmutatása. Ugyanak- kor feltérképezem azt a kortörténeti hátte- ret, amelyben az egyes részek születtek és megkísérlem feltárni a mélyebb kontextu- sokat, tisztázva az esetleges félremagyará- zásokat, félreértéseket. Ugyanezt vallom az egyházi tanításokkal kapcsolatban is, mind szakmailag, mind magánemberként. Fejlődni, előre lépni, hitelesen tanítani csak akkor lehet, ha folyamatosan, kritikus reflektivitással vizsgáljuk a saját szemlélet- módunkat és azokat a gondolatokat, ame- lyeket az egyházunk tanít. Mindezt azért, hogy minden alkalommal, amikor eltérést tapasztalunk attól, visszatérünk a forrás- hoz: Isten Igéjéhez és beépítsük a fejlődést segítő felismeréseket a mindennapi gya- korlatunkba. 1. A MORÁLIS MODELL BEMUTATÁSA 1.1. A fogyatékosság spirituális értelme- zése a morális modell szerint „Miért van szenvedés? Mi az oka a külön- bözőségeknek? Miért történnek rossz dol- gok az emberekkel?” Olyan kérdések ezek, amelyek időtlenek. Minden kultúra és minden vallás keresi rá a maga válaszát és ad valamilyen útbaigazítást a követőinek. Úgy vélem, hogy ezeknek a kérdéseknek a talaján kereshető a morális modell kiin- dulópontja is. Itt azonban a dilemmákat kiegészítik a következők: „Miért van fo- gyatékosság? Mi az oka annak, hogy egyes emberek fogyatékkal születnek és élnek, míg mások nem?” A világ számos kultúrájában egészen a korai időktől kezdve nyomon követhető és napjainkig is felfedezhető ez a megköze- lítés. Már mezopotámiai írásbeli emlékek alapján a fogyatékosság és a sérültség szo- rosan összekapcsolódott az isteni szféra, a transzcendens keresésével. Mivel gyakran gyakorlati, világi magyarázatot nem talál- tak a fogyatékosság okára, ezért természet- fölötti indokokat kerestek. Ennek két útja volt: a) Néhol kiváltságnak és erénynek tekintet- ték a fogyatékosságot. Mezopotámiában például jósoltak a torzan születettekből, de például az afro-amerikai őshonos la- kosság körében vagy az afrikai törzsek egy részénél médiumként, boszorkány- orvosként, a magyar ősvallásban pl. tál- tosként tekintettek rájuk. b) Még jellemzőbb volt az, hogy az embe- ri bűnnel, bűnösséggel kapcsolták össze a fogyatékosságot és a fogyatéktól való megszabadulást is isteni erőknek tulaj- donították és tőlük várták. 2 Történetileg haladva az időben, megha- tározó a fogyatékosság transzcendenssel való összekapcsolásában a zsidóság, majd később a keresztyénség gondolkodásmód- ja. Itt több szempontot figyelhetünk meg, attól függően, hogy milyen forrásra tá- maszkodunk. Mózes öt könyvének (Tóra) Tanulmány8 a zsidó magyarázatait (Talmud) és a Biblia utáni zsidó szóbeli tant (Misna) olvasva olyan részletes parancsolatokat is találha- tunk, amelyekben arról van szó, hogy mit tehet meg és mit nem egy beszédhibás, esetleg testi fogyatékkal élő pap, illetve ho- gyan kell bánni a fogyatékos embertárssal. Mivel a bűn, bűnösség és megváltás fogal- mak dominánsan jelen vannak mind a zsi- dó, mind a keresztyén szemléletmódban, középpontban áll az Istennel való kapcso- lat és annak a megromlása (bűn), illetve következménye, így a köznyelvben és a köznépi gondolkodásmódban ez össze- kapcsolódott azzal, hogy a fogyatékos em- ber Isten büntetését hordozza magában. Erősen félreértett és eltorzult látásmód ez, amelyre, és a Biblia fogyatékossággal kap- csolatos gondolataira, későbbi fejezetek- ben szeretnék részletesebben kitérni. A bűn és a bűnösség gondolat több po- liteista és monoteista kultúrkörben is fel- ismerhető és babonás gondolkodásmód kapcsolódott hozzá. Tipikus példái az „alácsempészett” vagy „váltott gyermekek”, akikről azt tartották, hogy az egészségesen született gyermeket egy gonosz lény torz, sérült csecsemőre cserélte ki. Ide tartoznak még az európai kultúrkörben pl. az ún. bo- szorkány-fattyak is, akik szintén fogyaték- kal született gyermekek voltak. Róluk azt tartották, hogy anyjuk az ördöggel (gonosz lénnyel) hált és ebből a kapcsolatból szü- letett gyermek, a bűn következményeként hordozza magán a fizikai torzulást. 3 Úgy gondolom, hogy minden tett és attitűd összekapcsolható a mögötte lévő „mozgatórugókkal”. Olvasva a morális szemléletmódhoz köthető történeteket, úgy látom, hogy pszichológiailag nézve ezekben egyszerre találkozhatunk a bűn- tudattal (lelkiismeret-furdalás), kivetítés- sel, önigazolással és hárítással is. Ennek eredményeként jelenhetett meg és vált a morális látásmódot képviselő egyének számára elfogadhatóvá és indokolttá a fo- gyatékos emberekhez való viszonyulásban a kirekesztés, lenézés, hátrányos megkü- lönböztetés is. Egészen odáig ment ez a látásmód, hogy voltak, akik a fogyatékos embereket nemcsak bűnösként és a bűn következményeként, hanem „intő jelként” tartották számon. A következő, keresztyén középkorból, Ulisse Aldrovanditól szár- mazó, 16. századi idézetben is ezt láthat- juk. A szerző a súlyos fizikai fogyatékkal született csecsemőket felhívásnak, isteni intésnek vélte és így motivált megtérésre: „A monstrumok Isten intései, hogy elkerül- jük a bűnöket, vagy legalább bűnbánóan megtérjünk Hozzá.” 4 (Kálmán & Könczei, 2002m p. 3-4). Ebben nagyon erős tárgyia- sítás és stigmatizáció fedezhető fel. Az alábbiakban a morális modell fogya- tékossággal kapcsolatos paradigmáját fog- lalom össze röviden.Tanulmány9 1.2. A morális modell fénykora Könczei György a fentiekben részletezett látásmódot nevezi morális modellnek. En- nek a fő jellemzője tehát, hogy spirituális kontextusba helyezi a fogyatékosság kér- déskörét. A modell képviselői a magyará- zatot is az emberen túli erőkkel, valamint elsősorban az emberi bűnnel és bűnösség- gel kapcsolják össze. Nem teljesen egyér- telmű azonban az, hogy kinek a bűne tes- tesül meg a fogyatékos emberben. Néhol megjelenik az egyén, máshol a felmenői- nek a bűne is. Ugyanakkor a fogyaték az egyén stigmája, rossz és megbélyegző. A megbélyegzett ember éppen ezért érték- telenebb, alacsonyabb rendű a többieknél. Fogyatékosságának ő maga az oka, esetleg a generáció súlyos bűne, ami miatt méltó a megvetésre vagy sajnálatra. 5 Bár érdemes lenne megnézni, hogy különböző társa- dalmakban hol és hogyan jelent meg és hogyan formálódott – azonban terjedel- mi korlátok miatt az európai kontextusra szűkítem le a kört. Mivel történeti vonal bemutatása sem célom, így csak a közép- kort emelem ki. Ennek a megközelítésnek a csúcspontja ugyanis szorosan hozzá- kapcsolható a középkori egyház és társa- dalom mentalitásához. Nem véletlenül. A középkor látásmódját erősen áthatotta az ember üdvösség keresésének vágya, amit a korabeli egyház a bűnnel és a bűnösség tudattal kötött össze. A társadalomra eb- ben a korban jellemző volt, hogy egyszer- re volt nagyon erősen jelen a szabadosság, ugyanakkor a böjtölés és az önmegtartóz- tatás is. A többség általában vallásosnak tartotta magát, de ez sokkal inkább a pa- pok által irányított és az érdekekhez kap- csolódó vallásosság volt, mint valódi hit. A városok növekedésével a társadalmi élet is fejlődött. Ugyanakkor a közösségek hi- SzempontokA paradigma jellemzői A fogyatékos ember Bűnös ember. Testről és lélekről való gondolkodásmód A fókuszban lelki dominancia figyelhető meg. A test a lelkiség külsődleges megnyilvánulása. Tükrözi a lelket. A világról való látásmód A világ rendje, hogy • a tetteknek következményük van. • a fogyatékos emberek hordozzák magukon a bűnös tettek követ- kezményét. • a fogyatékos emberek élete büntetés vagy helyettes áldozat. A fogyatékosságA bűn következménye, Isten büntetése. A fogyatékos emberrel való lehetséges bánásmódok • Megvetés. • Sajnálatból fakadó odafordulás, lehajlás. • „Atyáskodó”, paternalizáló magatartás. A fogyatékos ember helye a társadalomban A hiearchia legalján található. Alacsonyabb rendű azoknál, akiknek nincs fogyatékosságuk.Next >