< PreviousTanulmány10 oktatás-nevelési formákat. A fiatalabb, 20- 39 évesek rendszeres terepi oktatás-nevelés gyakorlata kevésbé alakult ki, mint idősebb kollégáiknál. 15 TERMÉSZETESEN ELHÍVATOTTAN… KÍSÉRNI VAGY VEZETNI A CSOPORTOT A TERMÉSZETBEN… Általánosságban minden pedagógus – és nem pedagógus is – egyetért abban, hogy a kisgyermeknek jó és egészséges dolog a szabad levegőn való tartózkodás, azonban ez a konkrétumok szintjén már nem eny- nyire egyértelmű. Ez a következő érzések- ben nyilvánul meg: Miért pont én vigyem ki őket? Pont most, amikor ilyen idő van? Macerás és időigényes dolog felöltöztet- ni most őket. Lemaradok a tananyaggal, ha most kimegyünk. Vannak nálam sok- kal szakavatottabb kollégák, mint én erre. Az, hogy mennyire elhívatottak a kinti terepi programok szervezésében és ki- vitelezésben a megkérdezett református intézményekben dolgozó pedagógusok, a következőkben foglalható össze. A terepi tevékenységek iránti elhívatottság ereje összefügg a pedagógusok végzettségé- vel (a természettudományos/környezeti nevelői végzettséggel), s a gyakorlatori- entált továbbképzéseken való részvétel- lel. 16 Ugyanakkor ez az elhívatottság jóval gyengébb az iskolában dolgozók körében, mint az óvodában dolgozók között. Talán az intézményi elvárások miatt való terepi program-szervezés (mert az helyi szinten elvárt) inkább jellemzi az iskolát, mint a hétköznapi pedagógiai tevékenységbe a kinti sétát, kirándulást szervesebben és természetesebben beillesztő óvodát. A kutatásban arra is választ próbáltunk kapni, hogy kinek a feladata a gyermek- csoport vezetése a terepi programok során, pontosabban hogyan állnak ehhez az óvo- dában és az iskolában dolgozó kollégák. A Rendszeresen gyakorlom:Tanulmány11 felmérésben résztvevők azon része körében, akik rendszeresen viszik csoportjaikat a természetbe, egyértelműen inkább jellem- zőbb hozzáállás a kísérés, mint a vezetés. A természetben csoportjával megjelenő pe- dagógusok közül csupán minden negyedik jelölte határozottan, hogy ő vezeti a terepi tevékenységet és nem pusztán kísérőként van jelen. Ennek okát nyílt kérdésben igye- keztünk feltárni (2. ábra). A szakmai bi- zonytalanság és alkalmatlanság érzése a fő ok, amely miatt csak kevesen vállalkoznak a terepi körülmények közötti csoportveze- tésre. És jóval kevesebben érzékelik a közös felefedezés erejét vagy éppen a kisgyerme- kek érzelmi biztonságának meghatározó fontosságát a terepi tevékenységek során. Érdekes, hogy a kistelepülésekről nyilatko- zó pedagógusok még bizonytalanabbak a természetben való terepi vezetésben, mind- össze 14%-uk nyilatkozott arról, hogy ő a vezető. További érdekesség a határon túli kitöltők sokkal természetesebb hozzáállása ehhez a kérdéshez: közülük minden má- sodik terepi tevékenységet szervező peda- gógus nem csupán kísérője, hanem lelkes vezetője ezeknek a kirándulásoknak. VALÓBAN HASZNOS DOLOG A TEREPI TEVÉKENYSÉG… DE MIÉRT IS? Az, hogy jó az óvodás és kisiskolás gyermek- nek, ha természetben tölt időt, mindenki számára világos. Azonban abban már alapo- san megoszlanak a vélemények, hogy miért jó ez a gyermeknek. Erre a kérdőívben nyílt, opcionális kérdéssel igyekeztük választ kap- ni (ld. ábra). Egyértelműen a tanulás, tudás- és ismeretbővítés közvetlen tapasztaláson keresztüli megvalósulása a legfőbb indok a válaszadók szerint. Továbbá hasznosnak tartják még a gyermekeknek a természetben szervezett tevékenységeket, mert lehetőséget adnak a teremtett világra való rácsodálko- zásra, a természet szépségének megtapasz- talására és a természetvédelem fontosságá- nak megértésére. Ugyanakkor a válaszadók csupán szűk rétege említette a természetben Tanulmány12 való gyermeki tevékenységek pozitív hoza- dékaként az egészséges gyermeki fejlődésre, a tanulás folyamatára vagy éppen a szocio- emocionális fejlődésre gyakorolt hatásokat (3. ábra). Ezekben az indoklásokban közve- tetten felszínre került a lexikális tudásátadás, az ismeretbővítés és tanulás fontosságának túlhangsúlyozása a terepi körülmények vo- natkozásában is. Miközben a természetben szervezett tevékenységek haszna elsősorban nem ezekben áll a 4-10 évesek tekintetében. Hanem sokkal inkább abban, hogy egy óvo- dás, kisiskolás gyermek egészséges testi-lelki egyéni és közösségi fejlődését a természet- ben végzett terepi tevékenységek nagymér- tékben segíthetik. 17 Ennek hangsúlyozása és az ebben való jó gyakorlatok kidolgozása és átadása a vizsgált pedagógus célcsoport – és valószí- nűsíthetően azon túl is – vonatkozásában feltétlenül kívánt folyamat. VÁLTOZÁSBAN… CSÖKKENÉSBEN… LEHETŐSÉGEK ÉS AZ ELVÁRÁSOK BŰVÖLETÉBEN... Az elmúlt évtizedben soha nem látott mértékben fejlődött a hazai terepi infra- struktúra, és az ezt segítő szolgáltatások egyre bővülő kínálatával találkozhatunk a természetben. Kilátók, turistautak, tan- ösvények, bemutató központok, erdei is- kolák, egyéb ökoturisztikai és közjóléti beruházások segítik és csalogatják a kis- gyermeket (is) a természetben való idő- töltésre. 18 Vajon a lehetőségek bővülése magával hozta a gyermekcsoportok tö- meges megjelenését? Ezzel összefüggés- ben felmérésünkben arra a kérdésre, hogy hogyan változott az elmúlt évtizedben a gyermekekkel szabadban töltött idő hosz- sza, a megkérdezett pedagógusok vélemé- nye alapján egyértelmű választ kaptunk: Tanulmány13 csökkent. Ugyanakkor ez a „természetben töltött idő csökkenés” az óvodáskorosz- tály vonatkozásában már kevésbé jellem- ző. Valószínűsíthetően az óvoda életébe sokkal szervesebben és életszerűbben il- leszthető egy kinti séta vagy kirándulás, mint a túlszabályozott iskolai tevékeny- séghalmazba. Különösen érdekes – és prognosztizálható – eredményt hozott ennek okáról való gondolkodás feltér- képezése, amire a kérdőívben opcionális nyílt kérdésében igyekeztünk választ kap- ni. A válaszadók elsöprő többsége szerint ennek oka az iskolai túlterheltségben, az óraszámok és a követelmények növekedé- sében van: „A tananyag mennyisége, a rengeteg óra a gyerekeknek, a sok délutáni elfoglaltság mind-mind nehezíti azt…” „Nagyon sok a tanítási óra, ezeken felül vannak a szakkörök és a zeneiskola, hang- szertanulás. Nagyon leterheltek a gyerekek.” „Egyre több a tanulmányi versenyek szá- ma, melyre nem lehet tanulási órák alatt felkészülni” „Mivel növekedett a szakkörök, önkép- zők, tehetséggondozó foglalkozások száma, így a gyerekekkel udvaron, szabadidős te- vékenységgel tölthető időkeret jelentősen lecsökkent.” 19 A TEREPI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A REFORMÁTUS/KERESZTYÉN TÖBBLET ÖSSZEFÜGGÉSEI Kutatásunk másik fő fókusza volt a ke- resztyén többlet és a természetben meg- valósuló tevékenységek összefüggéseinek feltárása. A Biblián alapuló világképből és emberképből következő természetfelfo- gásban egyértelmű többlet és sajátos hoz- záállás fogalmazható meg, amelynek megjelenését joggal feltételezhetnénk az egyházi intézmények falai között és azon kívül is. Ez a sajátos többlet azonban, a ter- mészettudományok és a hit témakörének mindmáig érezhető szétválasztási kény- szeréből adódóan, rendkívül gyengén és ambivalens módon jelenik meg az egyházi intézményekben (is). 20 A kitöltők templomba járási szokásaira, az egyházi közösségben végzett önkéntes tevékenységére kérdeztünk rá. Valamint arra, hogy a pedagógusok terepi program- jaihoz hogyan kapcsolódik a keresztyén értékrend. A kapott válaszok alapján érde- kes összefüggést tapasztalhatunk a terepi programok iránti elkötelezettség és a ke- resztyén hit gyakorlásának tevékenységei között. Pontosabban, aki magát rendszeres templomba járónak tartja, az szignifikán- san magasabb arányban viszi a gyerekeket rendszeresen kirándulni és sétálni (63% vs 54%). Az önkéntes szolgálat is pozitívan hat erre a kategóriára, magasabb arány- ban említették azok, akik vállalnak ilyen szolgálatot. Ez érthető is, hiszen azok, akik hétvégente, nyaranta rendszeresen részt vesznek gyülekezeti programokon, tábo- rokban, gyermeknapokon – amelyek gyak- ran szerveződnek természeti környezetben – gyakorlottabbá is válnak a természetben zajló gyermekekkel való foglalkozásokban is. A megkérdezettek terepi programjainak és a keresztyén értékrend összekapcsoló- dásának gyakorlatára adott válaszokból is érdekes eredmények születtek. 21 Általános (nem konkrét), hozzáállást tükröző véle- ménye szinte minden válaszadónak volt e Tanulmány14 témában: „a teremtett világért való felelős- ség hangsúlyozása”(61%) 22 ; „Minden, amit Isten alkotott, igen jó élményének átélése a természetben” (59%); „természeti jelenség és a bibliai üzenet összekapcsolása”(54%). Azonban az általánoson túl, valós tevé- kenységről már jócskán megoszlanak a gyakorlati beszámolók. A természet- ben megvalósuló terepi programok so- rán konkrét tevékenységek leginkább az „éneklés – egyházi éneket éneklünk” (59%), „imádkozás” (44%), ”áhítat tartása” (42%), a természetben a jellemző; míg a „Biblia olvasása” (22%), „aranyige szemléltetés” (11%), „helyi egyházhoz köthető szolgálta- tás igénybe vétele” (13%) alig valósul meg. A kérdőív végén kíváncsiak voltunk arra is, hogy a kitöltő pedagógusoknak van-e olyan a keresztyén/református arcu- latot megjelenítő terepi oktatási-nevelési gyakorlata, amelyet szívesen megosztana másokkal is. Mindössze négy ilyen jelzést kaptunk, s közülük csupán egy olyat, aki ezt a gyakorlatát szívesen meg is osztaná. Az iskolai táboroztatás és a szelektív hulladék- gyűjtés gyakorlatának összekapcsolásán túl két kiemelésre érdemes választ kaptunk. „Sajnos konkrét terepi oktatási-nevelési gyakorlata nincs az intézménynek. A 2018- 2019-es tanévtől azonban a hitéleti és az ÖKO munkacsoport szorosabbá kívánja fűzni a szálakat és reméljük, hogy a mi in- tézményünkben is meghonosodik ez a fajta fontos és pozitív szemlélet.” „Nagyon hasznosnak tartom a tanévet lezáró egyhetes bibliatáborunkat, amire a gyerekek önkéntesen jelentkezhetnek. Ma- gyarország egy-egy kistáját járjuk be, meg- ismerjük a választott környék épített és ter- mészeti értékeit. A hetes alkalomnak van kiválasztott bibliai áhítat témája is, amit mindig az adott táborhelyhez illően válasz- tunk ki. Pl: a Bükkben - hegyek a Bibliában; a Tisza-tónál: madarak a Bibliában; a Ve- lencei-hegységben: kövek a Bibliában; az Iglauer parki szálláskor: fák a Bibliában; a Balatonnál: halak a Bibliában; Mohács és Szigetvár környékén: harcok, fegyverek a Bibliában” 23 HATÁRON TÚL… A KÁRPÁTOK KOSZORÚJÁBAN… TERMÉSZETESEN Bár nem sikerült sok adatot szereznünk a Kárpát-medence határon túli reformá- tus intézményeiben dolgozó kollégáktól 24 , mégis a tőlük érkezett kérdőívek eredmé- nyei rendkívül fontos jelenségekre világí- tanak rá és szerves részét képezik a kutatás egészének. A határon túli pedagógusok – Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről – másik ország oktatási rendszerében dol- goznak, így kicsit – néha nagyon – másként látják a kutatás fókuszát képező jelensége- ket. Egészen más szituáció ott egy magyar református intézmény tagjaként a hit és a terepi oktatás-nevelés összekapcsolódásá- nak kérdésköréről nyilatkozni, ahol a ke- resztyén/magyar református tartalom más motivációval bír, mint Magyarországon. Jellemzően nem táblacserés és átvett intéz- ményekről van szó, hanem sokkal inkább a helyi református egyház helyi, társadalmi szerepvállalásáról, amelyben a keresztyén misszió erőteljesebben megjelenik. Igen érdekes, hogy a határ másik oldalán a pedagógusok sokkal magabiztosabbak és természetesebbek a terepi tevékenység ve- zetése terén. Pozitívabb hozzáállás jellem-Tanulmány15 zi őket: nem érzik olyan mértékben, hogy csökkent volna a természetben töltött idő, a terepi oktatás-nevelés előnyeit viszont igen. Minden második határon túli úgy nyilatkozott, hogy ő vezeti a természetben a terepi programot, valamint a többségük úgy látja, hogy az elmúlt években nőtt a gyermekekkel a természetben töltött idő. Inkább a lehetőségeket, a felszabadultsá- got látják a terepi programokban, mint az – hazai nyilatkozatokat annyira jellemző – áhított kinti tevékenység és a túlterheltség, tananyag- és óraszámnövekedés között húzódó feszültséget. „Az évek során nagymértékben változott a tanterv, s ezen belül jobban megengedett a tanító saját elképzeléseinek megvalósítása.” „lehetőség nyílt átlépni az iskolakapun, felismertem a változatos tanulási helyszín előnyeit” „a szülők is többet segítenek a szervezés- ben, nyitottabbak e tény iránt” „Minden séta, kirándulás alkalmával a tanító valódi kincsvadászatra viszi a tanít- ványokat, ez kihagyhatatlan lehetőség.” 25 Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy a természetben zajló terepi oktatás- nevelés gyakorlati megvalósulását is szol- gáló hálózatok, szervezetek magyarországi létét hiányolják és áhítják a határon túli kollégák: „Jó lenne Romániában is bevezetni leg- alább néhányat ezekből. Pl. Zöld iskola” 26 Hasonlóan éles a különbség a kutatás Tanulmány16 második fókuszát illetően. A határon túli református intézményben dolgozó, nyilat- kozó pedagógusok lényegesen természete- sebb élik meg a mindennapi gyakorlatuk során a hit és természet kapcsolatának egymást kiegészítő jellegét. Terepi tevé- kenységeik során kevésbé jellemző a témá- hoz való általánosságot tükröző hozzáállás (természetvédelem, környezettudatosság, teremtésvédelem). A magyarországi kollé- gákhoz hasonlóan kevesen olvasnak Bibli- át a természetben, viszont nagyon jellemző rájuk is az egyházi énekek éneklése terepi körülmények között is. Míg sokkal jellem- zőbbek a keresztyén hithez kapcsolódó konkrét tevékenységek: a természetben jellemzőbben imádkoznak vagy éppen szemléltetnek aranyigét a gyermekeknek. A válaszadók világosan megfogalmazták a keresztyén tartalom és a természettudo- mányos tartalom harmonikus, egymást ki- egészítő egységének, a természetben zajló terepi tevékenységekben megvalósítható gyakorlati útját. „Bármilyen iskolába járó gyermek szá- mára szükséges lenne, hogy minél közvet- lenebb módon ismerje meg az őt körülvevő világot. A Református Kollégiumba járó gyerekek számára a természet apró és na- gyobb csodáinak megismerése még közeleb- bi istenélményt jelenthetne, rácsodálkozást Istenünk végtelen hatalmára, nagyságára, kreativítására, tudására, s még sorolhat- nám, amivel megteremtette a minket körül- vevő világot, benne az összes élőlénnyel.” „Minél közelebbről megismeri a termé- szetet, annál könnyebben érti meg a ter- mészethez kapcsolódó bibliai történeteket, példázatokat. Lásd: Teremtés, a Kősziklára épített ház, A szőlőmunkás...” 27 ÖSSZEGZÉS, JAVASLATOK: A kutatási eredmények alapján megálla- píthatjuk, hogy a terepi oktatás-nevelés gyakorlata a vizsgált kárpát-medencei re- formátus intézmények vonatkozásában, a 4-10 évesek oktatásával és nevelésével – jelen kérdőívben nyilatkozó – foglalkozó pedagógusok beszámolói szerint sokszínű és jelentős bizonytalansággal terhelt. Fon- tos, az igen jellemző lexikális ismeretát- adás és tanulás központú szemlélet mellett annak hangsúlyozása, hogy az egészséges testi-lelki egyéni és közösségi fejlődést a természetben végzett terepi tevékenységek nagymértékben segíthetik. A sokszínűség mellett fontos összefüggés, hogy a termé- szetben megvalósuló terepi programok inkább jellemzik az idősebb korosztályt, valamint a keresztyén hitüket rendszere- sen gyakorló pedagógusokat. A 40 évnél fiatalabbak körében kevésbé alakult ki ez a gyakorlat, pedig ők – elvileg – már a korszerű pedagógiai módszerek egész tárházát is tanulhatták és megismerhették képzésük során. Akik magukat rendszeres templomba járónak tartják, vagy gyakrab- ban vállalnak gyülekezeti szolgálatot (ön- kéntes tevékenységet a helyi egyházban) azok magasabb arányban viszik a gyereke- ket rendszeresen kirándulni és sétálni ter- mészetbe. Tehát a hit gyakorlásának és a terepi tevékenységek gyakorlatának össze- kapcsolódása egy ígéretes útja lehet a to- vábbi vizsgálódásoknak. Ami testet ölthet további kutatásban, oktatási segédanyagok fejlesztésében, valódi magyar református/ keresztyén arculattal bíró terepi tovább- képzések kidolgozásában, vagy éppen a természetben megvalósuló programok és a keresztyén identitás erősítésében. Mind- ezek alapján a következő javaslatokat tesz- szük: A terepi oktatás-nevelési formák meg- erősítésre szorulnak intézményeinkben. Szükséges a fiatal pedagógusok (és jelöl- tek) ilyen irányú szakmai, gyakorlati kép- zése. A bibliai értékrend és a természetben megvalósuló terepi nevelés-oktatás kapcso- latának erősítése nagy lehetőségeket rejt. Mind a terepi programok gyakorlata, mind a hit és a természetben megvalósuló tevékenységek összekapcsolódása tekinte- tében van mit tanulnunk egymástól a Kár- pát-medencében határon innen és túl. Tanulmány17 1 Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. 1. fejezet: A teremtő Isten megismeréséről. Ford. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv. Budapest: Református Egyház Zsinati Iroda. 1995. 2 komplex tanulásszervezés, felfedezéses tanulás, kutatásalapú tanulás, valós környezeti tanulás, problémamegoldó gondolko- dás fejlesztése...stb. 3 Karácsony Sándor: Magyar nevelés, Pécel, Csökmei Kör, 1993. 4 Míg a tanösvénytáblák természetben elhelyezett „könyvként” való használata kevésbé tölti be ezt a funkciót. 5 Részlet a Magyarországi Református Egyház Köznevelési Intézményrendszer-fejlesztési Stratégiája részeként 2018. november 21-22-i Zsinati ülésén elfogadott Magyarországi Református Egyház Köznevelési Intézményeinek Küldetésnyilatkozatából. Az aláhúzással témánk szempontjából fontosnak ítélt szövegelemeket jelöltük. 6 SimonfiZsuzsanna: A keresztyén nevelés szempontjai a református tananyagfejlesztés számára, Magyar Református Nevelés, 2018/1, 5-12. 7 Pálhegyi Ferenc: Van-e keresztyén pedagógia?, Új Pedagógiai Szemle, 48. évf., 1998/12., 16-22. 8 A kutatás eredményéről a 2018. november 16-17-én Miskolcon megrendezett „A bibliai integráció a természettudományos oktatásban” című konferencián számoltunk be. A rendezvény programja és előadásai az alábbi linken érhetők el: http:// reformatus.hu/mutat/15879/ (Utolsó letöltés: 2019.09.04.) 9 http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/1006389247/ (Utolsó letöltés: 2019.09.04.) 10 http://reformatus.hu/oktatunk/ (Utolsó letöltés: 2019.09.04.) 11 Sajnos a kárpát-medencei református intézményekben a 4-10 évesek oktatásával-nevelésével foglalkozó pedagógusok pontos létszámára vonatkozólag csak megközelítő becslés áll rendelkezésünkre, amelyet a 2300 fő körül valószínűsíthetünk. 12 Izgalmas és kutatás-módszertanilag is releváns kérdés napjaink hazai pedagógustársadalmának kérdőívkitöltésre való buzdí- tásának hatékonysága. Az elmúlt években igencsak megszaporodtak az oktatást-nevelést jobbítani kívánó kezdeményezések, amelyek jórésze pályázati forrásból önmagában véve hasznos cél érdekében igyekszik statisztikailag használható informáci- óhoz jutni. Azonban ennek a sok jó szándéknak gyors egymásutánisága amikor találkozik a gyakorlatban tapasztalható min- dennapi pedagógiai tehetetlenség érzésével, érthető módon vált ki a célcsoport pedagógusból alacsony fokú pozitív érzelmi bevonódást és együttműködési hajlandóságot. 13 Így a jelen kutatásból levont következtetések csupán e minta vonatkozásában nevezhetők helytállónak. 14 A kérdőív 12. kérdésére adott válaszok alapján a városi intézményekre inkább jellemző az erdei óvoda/erdei iskola (47%) és a madarász ovi/suli szervezése (28%), mint a vidéki intézményekre (erdei iskola/óvoda 12%; madarász ovi/suli 4%).Tanulmány18 15 Ennek okát a pedagógusképzés gyakorlati tevékenységrepertoárjában is lehet valószínűsíthetően keresni, amelyben szigetsze- rűen jelennek meg csupán ezek a terepi oktatási-nevelési, komplex tanulásszervezési formák. 16 Meg kell jegyeznünk, hogy a válaszadók 85%-a nem vett részt semmiféle terepi továbbképzésen. 17 Nature can improve health and wellbeing (2016.10.27). Retrieved january 23, 2018, from Children and Nature Network Website: https://www.childrenandnature.org/wp-content/uploads/2017/07/CNN_NatureImprove_16-10-27_O_newlogo.pdf (Utolsó le- töltés: 2019.09.04.) 18 Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy ezen – jórészt pályázati – forrásból megvalósuló beruházások fenntartására és működtetésére már alig-alig akad forrás, s így sajnos a kiváló fejlesztések a pályázati idő eltelte után az amortizáció (esetle- gesen emberi vandalizmus asszisztenciájával) áldozatává válnak. Különösen igaz ez a kisgyermekek vonatkozásában, hiszen a nekik készült létesítmények gyakran humán erőforrás megvonás miatt egyszerűen nincsenek kihasználva: így találkozhatunk lezárt játszóterekkel, nem használt terepi eszközökkel, bezárt barlangokkal…stb, amelyek ott vannak ugyan, csak éppen a gyer- mekek nem tudják használni őket. 19 Néhány példa a válaszadók indoklásaiból a kérdőív nyolcadik kérdése alapján: „Ennek a változásnak Ön szerint mi az oka?” 20 Ennek tisztázásra még jelentős kísérlet sem történt az újraindult egyházi oktatás elmúlt 25 esztendejében. Jelen tanulmányunk- ban nem is erre teszünk kísérletet, lévén nem ez a célunk, azonban ennek hiányára ráirányítjuk a figyelmet. 21 A 21. kérdésnél előre adott válaszkategóriák közül választhattak a kitöltők: „Miben nyilvánul meg az Ön természetbeni programjá- ban a keresztyén értékrend és a természetben folyó terepi oktatás-nevelés összekapcsolódása? (több válasz lehetséges)” 22 A zárójelben lévő százalékos számok az adott kategóriát bejelölő pedagógusok arányszáma a teljes (276 fős) mintából. 23 Részlet a kérdőív 22. kérdésére adott válaszai közül. 24 22 fő töltötte ki a határon túli kárpát-medencei református intézményekből a kérdőívet, sajnos Kárpátaljáról nem érkezett eredmény. Ugyanakkor fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a határon túli református intézmények szervezetbe tömörülése még gyerekcipőben jár, lévén saját szakmai – pedagógiai – szervezeteik egy-egy fő elhívatott tevékenységében öltenek testet. Talán pont ez az oka az ott tapasztalható természetességnek és motiváltságnak? 25 Néhány példa a határon túli válaszadók indoklásaiból a kérdőív nyolcadik kérdése alapján: „Ennek a változásnak Ön szerint mi az oka?” 26 Részlet a kérdőív 23. kérdésére adott válaszai közül. 27 Részlet a kérdőív 23. kérdésére adott válaszai közül. FELHASZNÁLT IRODALOM Nature can improve health and wellbeing (2016.10.27). Retrieved january 23, 2018, from Children and Nature Network Website: https://www.childrenandnature.org/wp-content/uploads/2017/07/CNN_NatureImprove_16-10-27_O_newlogo.pdf (Utolsó le- töltés: 2019.09.04.) Karácsony Sándor: Magyar nevelés, Pécel, Csökmei Kör, 1993. Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. 1. fejezet: A teremtő Isten megismeréséről. Ford. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv. Budapest: Református Egyház Zsinati Iroda. 1995. Pálhegyi Ferenc: Van-e keresztyén pedagógia?, Új Pedagógiai Szemle, 48. évf., 1998/12., 16-22. SimonfiZsuzsanna: A keresztyén nevelés szempontjai a református tananyagfejlesztés számára, Magyar Református Nevelés, 2018/1, 5-12.MűhelyNext >