3. Isten a mi királyunk

Ma már a legtöbb ország élén nem királyok állnak, de azért biztosan fel tudsz idézni  nagyhírű királyokat: Szent István király, Mátyás király, Szent László, IV. Béla, vagy Arthur, a kerekasztal lovagjainak királya. Odaképzeled magad a királyi palotába lovagként, amint épp nézelődsz. Sétálgatsz, vagy épp a kardforgatást gyakorolod, vagy udvarhölgyként táncolsz a pompás bálteremben. Láthatod magad előtt a tróntermet, a kétoldalt felsorakozó nemeseket, udvari embereket, hátrébb az alattvalókat, szolgákat. Csupa gazdagság, fényesség, káprázat.

Az igazi nagy királyok mégsem az udvari pompájukról lettek híresek: Mátyás, az igazságos szívén viselte az egyszerű, szegény emberek életét. Szent István király vándorló magyar népünkkel egy erős, önálló országot alapított Európa közepén. Szent László, a lovagkirály példaadó bátorsággal küzdött seregei élén a kunok ellen. IV. Béla, a második honalapító nagy szorgalommal és kitartással építette újjá a tatárjárás után hazánkat. Arthur király pedig lovagjait megbecsülve, bölcsen vezette országát.

A Biblia többször beszél Istenről mint királyról, a mennyet pedig Isten országának nevezi. A nagy királyok az Égi királytól, a Bibliából tanulták, hogyan kormányozzák bölcsen és igazságosan országukat, hogy az ott lakók békében és boldogan élhessenek.

A Biblia Jézusról is királyként beszél. A napkeleti bölcsek ezekkel a szavakkal keresték, amikor Jeruzsálembe érkeztek: „Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt.” (Máté evangéliuma 2,2) A sokaság is királyként üdvözölte virágvasárnap: „Áldott a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!” (Lukács evangéliuma 19,38). Jézus mégsem uralkodni, hanem szolgálni jött a földre. Beszélt az Atyáról, tanított Isten országáról, meghívott minket, és elkészítette az utat. Mi is Isten országához tartozhatunk, ha Őt választjuk királyunknak.

„Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek

az országot, amely készen áll
számotokra a világ kezdete óta.”

Máté evangéliuma 25,34