(János evangéliuma 11,1–44)
Jézus és tanítványai rossz hírt kaptak barátaiktól Bethániából. Mária és Márta üzent, hogy testvérük, Lázár súlyosan megbetegedett. A két nővér alig várta, hogy a Mester mielőbb odaérjen, és segítsen. De Jézus nem sietett, mert tudta, hogy Isten csodát akar tenni Lázár életében.
Mire Jézus a tanítványaival Bethániába ért, Lázár már nem élt, négy napja eltemették. Elkeseredett családtagok és gyászoló barátok fogadták őket:
– Uram, ha korábban érkeztél volna, nem halt volna meg a testvérünk – fordult hozzá sírva Márta, majd később Mária is.
Jézus, látva kétségbeesésüket, maga is könnyekre fakadt, majd így szólt hozzájuk:
– Hisztek-e bennem, hogy fel tudom támasztani őt? – és a sírhoz sietett.
Lázár teste gyolcsokba tekerve egy sziklasírban feküdt. Jézus megállt a barlang bejárata előtt, és így szólt:
– Vegyétek el a követ!
Márta tiltakozott:
– Már szaga van!
De Jézus rendíthetetlen volt. Meg akarta mutatni az Atya hatalmát a halál fölött. Rövid ima után így folytatta:
– Lázár, jöjj ki!
Néhány pillanat múlva Lázár a saját lábán jelent meg a sírbolt szájánál. Feltámadt.
Látva Jézus csodáját, sokan hittek Benne.
Mi is tudhatjuk, hogy Jézus Úr a halál felett.
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne,
el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”
János evangéliuma 3,16
„Én vagyok a feltámadás és az élet,
aki hisz énbennem, ha meghal is, él.”
János evangéliuma 11,25