14.  Salamon kérése

Salamon fiatalon lett király, még csak serdülő fiú volt, amikor megörökölte apja, Dávid országát, Izráelt!

Gondoljatok bele: milyen hatalmas gazdagság és hatalom egy egész királyságot megkapni! De mekkora feladat és felelősség is egyben! Salamon nem bízta el magát, de nem is ijedt meg a kihívástól. Tudta jól, hogy egymaga nem tud megbirkózni egy egész ország vezetésének feladatával, de még sincs egyedül.

Egy éjjel különös álma volt. Maga az Úr szólította meg:

– Kérj tőlem bármit, Salamon, megadom neked!

Salamon, rövid gondolkodás után így válaszolt:

– Engedelmes szívet adj nekem, Uram, és bölcsességet, hogy jól kormányozhassam a Te népedet, Izráelt!

Tetszett az Úrnak a válasz:

– Jól tetted, hogy nem gazdagságot vagy hosszú életet kértél tőlem, hanem bölcsességet!  Meglátod, nem fogod megbánni. És mert jól választottál, jutalmul megadom azt is, amit nem kértél: hosszú életet, hatalmat, gazdagságot!

Valóban így is történt. Salamon hosszú uralkodása alatt felvirágzott az ország. Eközben Isten-

ről sem feledkezett meg, sőt, ő volt az, aki templomot épített az Úrnak. Hatalma, gazdagsága, Jeruzsálem szépsége messze földön híressé tette a zsidók országát, de még híresebbé a királyukat, akit azóta is úgy emlegetnek, hogy Bölcs Salamon.

Se előtte, se utána nem ült trónon olyan király, akit hozzá fogható bölcsességgel áldott volna meg az Úr!